Az általánostól eltérő áfaszabályok vonatkoznak azokra a termékértékesítésekre, amelyek során – az Európai Unión belül – a más tagállamban nyilvántartásba vett adóalany (eladó) úgy értékesít belföldön vevőjének, hogy a termék már a tulajdonátszállást megelőzően belföldön, a vevőnél tárolódik.

Vevői készletnek minősül az eladó tulajdonában lévő, a vevő raktárában vagy a vevő által bérelt raktárban tárolt olyan készlet, amelynél a tulajdonjog átszállásának időpontja a vevő döntésétől függ, azaz a vevő, a fizikailag már nála lévő készlet felett később, a raktárból történő kitárolás időpontjában szerez tulajdont [Áfatörvény 13. § (1) bekezdés 37. pont]

A közösségbeli eladónak – amennyiben csupán vevői készletről történő értékesítést teljesít belföldön – nem kell Magyarországon adóalanyként bejelentkeznie, ha közösségen belüli beszerzésként a belföldi vevő (vagy bizományos) számolja el az ügyletet. (Azaz: más tagállami eladó a saját – más országbeli – közösségi adószámon mentes közösségen belüli értékesítést teljesít a magyar vevő felé, amely után a magyar vevő közösségen belüli beszerzésként a belföldi áfát fizeti meg, amely ugyanazon időszakban le is vonható, ha az adólevonás egyéb feltételei fennállnak).

A teljesítés időpontja az általános szabályok szerint a polgári jogi teljesítés időpontja [Áfatörvény 16. § (1)-(2) bekezdés], amely az a nap, amikor a vevő tulajdont szerez a terméken, azaz a főszabály szerint a kitárolás napja. Önmagában a készlet céljára történő továbbítás még nem keletkeztet áfa-kötelezettséget [Áfatörvény, 7. § (2) bekezdés c/7. pont]

A belföldi vevő adókötelezettsége a közösségen belüli beszerzésként a teljesítést követő hónap 15-én keletkezik, illetve, ha a számlát hamarabb bocsátotta ki a külföldi, akkor a bizonylat kibocsátásának időpontjában. Például: ha a június 16-i beszerzésről június 24-én kibocsátották a számlát, akkor a június hónapról (negyedéves bevalló a II. negyedévről) benyújtott bevallásában szerepelteti a beszerzést. Ha júniusban nem bocsátják ki a számlát, akkor a július havi (negyedéves bevalló a III. negyedévi) bevallásban szerepelteti a beszerzést. A devizában meghatározott ellenértéke a fizetési kötelezettség keletkezése időpontjában (a példabeli esetben június 24-én vagy július 15-én) érvényes MNB-árfolyamon kell átszámítani forintra.

Amennyiben a konstrukció másik oldala történik belföldön, azaz a belföldi adóalany értékesít más tagállamban fenntartott vevői készletről, úgy az áfaelszámolást az dönti el, hogy a célországban van-e a magyarországihoz hasonló tartalmú, a vevői készlet adózására vonatkozó egyszerűsítési szabály. Amennyiben van, úgy a magyarországi adóalanynak nem kell ott adóalanyként regisztráltatnia magát. Ha azonban nincs egyszerűsítési szabály, akkor be kell jelentkeznie a célországban, és a közösségen belül beszerzésként, mivel saját vagyonáthelyezés, az ottani áfakulccsal a célországban kell teljesíteni az adókötelezettséget. Ilyenkor ez az ügylet belföldön saját vagyonáthelyezésként mentes közösségen belüli értékesítésként adózik [Áfatörvény 7. § (2) bekezdés c/7. pont]. Az így kiállított számlán a vevő rovatban az adózónak a saját célországbeli közösségi adószámát kell feltüntetni.