Teljesítményre összpontosító, célirányos közszolgálat kialakítását szorgalmazta a Közszolgálati Reform Kormánymegbízotti Hivatalának kormánymegbízottja.
A közszolgálati reform tervezetének általános része már elkészült, a megalkotandó egységes közszolgálati törvény tézisei olvashatók a hivatal internetes honlapján – Teljesítményre összpontosító, célirányos közszolgálat kialakítását szorgalmazta a Közszolgálati Reform Kormánymegbízotti Hivatalának kormánymegbízottja. A közszolgálati reform tervezetének általános része már elkészült, a megalkotandó egységes közszolgálati törvény tézisei olvashatók a hivatal internetes honlapján – mondta sajtótájékoztatóján Vadász János.
Az év végéig kidolgozzák az egyes, sajátos közszolgálati részterületekre vonatkozó téziseket is.
A reform négy fő célja, hogy esélyteremtő módon biztosítsák a közszolgáltatásokat; a közszolgáltatás versenyképes és teljesítményorientált legyen; a közszolgálat érvényesítse a pártatlanság, a méltányosság és egyidejűleg a szakszerűség követelményét; valamint megteremtődjön a közszolgálat stabilitása és ugyanakkor rugalmassága – mondta.
Közölte: a közszolgálatban dolgozók 78 százaléka helyesli a tervezett reformokat. Ehhez képest meg kell mondani, hogy a privilégiumok, a különböző túlhatalmak ellene dolgoznak ennek a reformnak – tette hozzá. Ezt azzal támasztotta alá, hogy egyesek szerinte időnként eljuttatnak különböző szervezetekhez bizonyos részkérdésekre vonatkozó szabályozási elgondolásokat, csak néhány szakértőnek szóló munkaanyagokat, és ezzel olyan látszatot keltenek, mintha a hivatal meg akarná vonni a nyugdíjkedvezményeket a rendvédelmi dolgozóktól.
Vadász János kitért arra: bizonyos dolgok általános szabályban megfogalmazhatók – így például a 38 órás közszolgálati munkahét -, ám az már részterületektől függ, hogyan érvényesítik ezt az általános szabályt.
A Közszolgálati Reform Kormánymegbízotti Hivatala azért is dolgozik az egységes közszolgálati törvény megalkotásán, mert jelenleg öt munkaügyi törvény 1100 paragrafusa, továbbá 110 végrehajtási rendelet szabályozza a közszolgálati dolgozók jogviszonyait – mondta.
A sajtótájékoztatón részt vett Dennis Battle, a brit kormány közszolgálati reformügyi főtanácsadója is. Közölte: Nagy-Britanniában immár húsz éve, az egymást váltó kormányok alatt is gyakorlatilag általános politikai támogatást élvezve zajlik a közszolgálati reform. “Biztos vagyok abban, hogy a magyarok gyorsabbak lesznek, mint mi” – mondta Dennis Battle. Hozzátette: ők Nagy-Britanniában a nyolcvanas években még alábecsülték a humán erőforrások kérdését, és szerinte ezt a hibát a magyarok nem fogják elkövetni. Szintén hangsúlyozta az újszerű vezetői stílus meghonosításának, a csapatmunka-jelleg erősítésének, az interaktivitásnak a fontosságát.
A brit kormánymegbízott jelenlétét az indokolta, hogy magyar és angol szakértők az elmúlt egy évben közösen dolgoztak azon, miként lehet felhasználni a brit közszolgálati reform tanulságait a magyar törvényelőkészítő munkában.
Vadász János a közszolgálati javadalmazást illetően elmondta: olyan elképzelést visz majd a kormány gazdasági kabinetje elé, amelynek értelmében 2005-től 6-8 éven át évi 8-12 százalékos béremelést kell adni a közszférában. Így lenne biztosítható a jelenlegi legalacsonyabb uniós közszolgálati bérszínvonal – a portugál – elérése. A közszolgálatiak képzését és továbbképzését úgy kell átalakítani, hogy e képzés során akár a versenyszférában is hasznosítható tudás birtokába kerüljenek az érintettek. Ennek azonban – tette hozzá – az lenne az ára, hogy a képzésben résztvevőnek állnia kellene a képzési költségek felét.
Az egységes közszolgálati törvény tézisei:
http://www.kszrh.hu/tezis.html
A Közszolgálati Reform Kormánymegbízotti Hivatala
http://www.kszrh.hu/
