Július 21-én hatályba lépett az Európai Unióban a stratégiai környezetvédelmi irányelv. Ennek értelmében az állami pénzből finanszírozott jelentős beruházásoknál az országos szervnek és helyi önkormányzatnak figyelembe kell vennie a környezetvédelmi szempontokat.
A szerda óta hatályos irányelv értelmében nemcsak az országos hatáskörű, hanem a helyi hatóságoknak is előzetesen fel kell mérniük döntéseik környezetre gyakorolt hatását. Ennek megfelelően július 21 óta az egy külön direktívában felsorolt minden egyes mezőgazdasági, közlekedési, ipari, energia, turisztikai és egyéb projekt esetében hivatalos környezeti hatástanulmányt kell készíteni.
Ugyanakkor Margot Wallström, az EU környezetvédelmi biztosa arra figyelmeztetett, hogy az előírt határidőre csak kilenc tagállam (Ciprus, Csehország, Dánia, Írország, Lettország, Litvánia, Málta, Szlovénia és Nagy-Britannia) hajtotta teljesen végre az irányelvet. Wallström a másik 16 tagországot, köztük Magyarországot is sürgette, hogy minél előbb teremtsék meg a jogszabály végrehajtásának előfeltételeit.
Többek között az agrárgazdaságok korszerűsítéséhez, a tyúk és sertésfarmi létesítmények építéséhez, geotermikus fúrásokhoz, autópályák, gyorsforgalmi utak és vasúti szakaszok építéséhez, vágóhidak létesítéséhez, állati eredetű élelmiszerek és zöldségek csomagolásához és dobozolásához, síliftek üzembe helyezéséhez, városfejlesztési beruházásokhoz lesz majd kötelező ilyen, környezetre gyakorolt hatást vizsgáló tanulmányok elkészítése.
Az irányelv nem terjed ki védelmi-biztonsági, polgárvédelmi, pénzügyi és költségvetési tervekre. Az Európai Környezetvédelmi Iroda attól tart, hogy a tagállamok a szöveg önkényes értelmezésével még több projektet vonnak ki a jogszabály hatálya alól. Az új irányelv a hatóságoknak a közvéleménnyel való széles körű párbeszédet is előírja. Biztosítani kell például a polgárok és a civil szervezetek projekttervezetekhez való hozzáférését, és azt is, hogy észrevételeiket kellő mértékben figyelembe vegyék.
