Az adóhivatal ellenőrzési és bírságolási gyakorlata nem készteti az adózókat az előírt kötelezettségek pontos teljesítésére. Az szja-bevallások bonyolultsága miatt a hibásan kitöltött adatlapok aránya nagyon magas, két évvel ezelőtt a 75 százalékot is meghaladta.
Az APEH folyamatosan fejleszti a személyi jövedelemadó (szja) beszedésének, illetve az adóbevallások ellenőrzésének adminisztratív és informatikai hátterét, de az ellenőrzési rendszer még mindig nem segíti elő az szja-ból származó bevételek teljes körű behajtását – állapította meg az Állami Számvevőszék. Ennek oka többek között az, hogy jogértelmezési különbségek vannak a Pénzügyminisztérium (PM) és az adóhivatal között. A PM például adóbevallásnak minősíti a munkáltatói adómegállapításokat, az APEH viszont nem, ezért nem is végzi el az adómegállapítással elszámoló magánszemélyek egyszerűsített ellenőrzését. Mivel azonban az utólagos ellenőrzés keretében sem választanak ebből a körből, így mintegy 2,2 millió munkáltatón keresztül elszámoló adóalanyt, vagyis az adózók közel felét egyáltalán nem ellenőrzik. Másként értelmezi a tárca és az adóhivatal az adatszolgáltatókkal szemben kiszabható mulasztási bírság összegének alapját is.
Magyarország uniós csatlakozását követően a csökkenő vámbevételek és a változó áfabevételek miatt a korábbinál is nagyobb jelentősége lesz a szja-ból befolyó összegnek – mutatott rá Bihary Zsigmond, az ÁSZ főigazgatója. A számvevők szerint ugyanakkor az APEH mulasztási bírságolási gyakorlata nem készteti az adózókat kötelezettségeik pontos és időbeni teljesítésére. A hibásan kitöltött adóbevallások aránya 1998–2003 között átlagosan 50–57 százalék között alakult, 2000-ben és 2001-ben viszont meghaladta a 70 százalékot. Ez jelzi, hogy az adótörvény, illetve az adóbevallási nyomtatványok évenkénti változását – ezek bonyolultsága miatt – nehezen tudják követni az adózók.
