Két és félezer név található a kisebbségek utónévjegyzékében, amely a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata gondozásában jelent meg kedden. A választható nevekről a kisebbségi önkormányzatok közgyűlése dönt.
A magyarországi német kisebbség utónévkönyve után közös kötetben látott napvilágot a többi hazai kisebbség utónévjegyzéke. A Magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek utónévkönyve tizenkét fejezetben, csaknem ezer oldalon, táblázatokba szedve közli a kisebbségi utóneveket. A kötet minden fejezetében történeti áttekintést ad az adott magyarországi nemzetiségről, illetve etnikumról.
Az országos kisebbségi önkormányzatoknak ez év elejéig kellett elkészíteniük a közgyűlésük által elfogadott utónévjegyzéket. A roma közösség kicsúszott a határidőből, és csak júniusban adta le utónévjegyzékét. Az örmény kisebbség szakmai anyaga ugyan elkészült, de arról a közösség önkormányzatának közgyűlése nem döntött, így a könyvben szereplő névjegyzék nem tekinthető hivatalosnak. A német közösség már tavasszal kiadta saját utónévjegyzék-gyűjteményét. A mintegy 2 500 nevet tartalmazó kötet a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának gondozásában jelent meg. A lista nyitott, az országos önkormányzatok kezdeményezhetik új nevek felvételét az utónévjegyzékbe.
Heizer Antal, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke a könyvbemutatón azt mondta, hogy a hazai közösségek utóneveit tartalmazó két könyv több éves hiányt pótol. Emlékeztetett arra, hogy az országos kisebbségi önkormányzatok közgyűlésének döntése határozza meg, mely kisebbségi nevek közül választhatnak a szülők. A hivatal mindkét kiadványból több ezer példányt vásárol, amelyeket eljuttat a kisebbségi önkormányzatoknak és azon települések jegyzőinek, polgármestereinek, ahol kisebbségi közösségek élnek. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára hangsúlyozta: az utónévtár a magyar kultúrát is gazdagítja. “A magyar kultúrának is része az, hogy az évszázadokon át használt nevek fennmaradjanak, tovább éljenek, átöröklődjenek” – mondta. Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke hangot adott azon véleményének, miszerint vagy liberalizálni kellene az utónévadást, vagy egyértelműbbé kellene tenni az erre vonatkozó szabályozást. “A dolog lényege arról kell, hogy szóljon: ” az adjon kisebbségi utónevet a gyermekének, aki magát valamely kisebbséghez tartozónak vallja – mondta.
