A két koalíciós párt ugyanis megegyezett a vitás kérdésekről. Az alkotmánymódosítás ügyében még mindig nincs egyetértés, de mivel az kétharmados törvény, ahhoz az ellenzék, vagyis a Fidesz szavazatára is szükség lesz.
Az SZDSZ korábban elfogadhatatlannak nevezte, hogy a rendszerváltás után a nemzetbiztonságnál maradt ügynökök múltja ne kerüljön nyilvánosságra. Az MSZP szerint ez veszélyeztette volna a mai nemzetbiztonságot.
Fodor Gábor SZDSZ ügyvivője elmondta: “Végül abban a kompromisszumban állapodtunk meg, hogyha valaki ezeknél a szolgálatoknál dolgozott, akkor a leszerelés után, tehát miután befejezte a munkáját és eltávozott a szolgálatoktól, azután 10 évvel hozható nyilvánosságra az adata.”
Korábban az is vitát okozott, hogy mi legyen a még a szolgálatok birtokában lévő iratokkal, amelyek még nem kerültek át a levéltárba.
Burány Sándor az MSZP országgyűlési képviselője elmondta: “A kialakított kompromisszum lényege az, hogy megszüntetjük az úgynevezett szupertitkos iratok körét, háromévente felülvizsgálatra kerül a szolgálatoknál lévő adatállomány.”
A vizsgálatot végző tanácsadó testület számára pedig nem lesz titkos irat. Ha pedig vita lesz a testület és a szolgálatvezetők között, akkor a Legfelsőbb Bíróság által kijelölt bíró dönt a kutathatóságról. Mindkét párt közösen támogatja azt a módosító indítványt, amely anonimizált formában megismerhetővé teszi a jelentéseket, de az internetes nyilvánosság csak a megfigyelt hozzájárulásával lesz lehetséges.
Az alkotmánymódosítás ügyében továbbra sem ért egyet a két párt. A szocialisták módosítanák, mivel az alkotmány jelenleg csak a közszereplők adatait engedi nyilvánosságra hozni. A liberálisok szerint a kérdést anélkül is meg lehet oldani. Burány Sándor jelezte, hogy az alkotmány módosításához elegendő a Fidesz támogatása.
