A Google projektje a szerzői jogok számára a digitális kor kihívását jelenti

2005.09.22. JogiForum.hu

Print néven zajlik a Google szoftveripari óriáscég projektje, amelynek során a cég több amerikai egyetem könyvtári állományát digitalizálva hatalmas mennyiségű szerzői jogvédett alkotást tesz korlátozottan hozzáférhetővé az interneten. A Siliconvalley.com szaklap a héten egy összeállítást jelentetett meg, amelyben az érintett szereplők fejtették ki a kezdeményezéssel kapcsolatos véleményüket.

A Google Print segítségével az internethasználók olyan információkhoz férhetnek hozzá, amelyek adott esetben egy másik kontinens könyvtárának a polcán porosodó könyvben találhatók. Brewster Kahle egy másik olyan vállalatnál dolgozik, amely szerzői jogilag nem védett művek digitalizálásával foglalkozik: szerinte az emberek egyre inkább igénylik az ilyesfajta szolgáltatásokat, a hozzájuk hasonló vállalatok célja pedig az lenne, hogy megfelelő minőségű könyveket tegyenek digitálisan hozzáférhetővé.

A Google programjában a művek lementése és kinyomtatása komoly nehézségekbe ütközik, és a műveknek általában csak egy kis, a keresendő információt közvetlenül tartalmazó része jelenik meg. A Google a tartalom iránt bővebben érdeklődő olvasókat udvariasan könyváruházakhoz és könyvtárakhoz irányítja tovább.

A könyvkiadók azonban a fenti önkorlátozás mellett sem lelkesednek az ötletért. Az Egyesült Királyságbeli Association of Learned and Professional Society Publishers vezetője, Sally Morris egy hasonlattal érzékeltette a helyzetet: ha valaki azért tör be az otthonába, hogy kitakarítsa a konyhát, attól még bűncselekményt követ el - a cél nem szentesítheti az eszközt

Többen azon a véleményen vannak, hogy a Google jobban tenné, ha a projekt folytatása előtt olyasféle engedélyeket szerezne be, mint amelyek a már korábban megkezdett Print Publisher Program elindításához voltak szükségesek. Ennek során a cég számos angol és amerikai kiadóvállalattal olyan megállapodást kötött, amely kifejezetten feljogosította arra, hogy digitalizáljon egyes, a kiadók által rendelkezésére bocsátott műveket. Ez a program kizárólag a felhasználók által keresett kulcsszavakat tartalmazó oldalakat jeleníti meg, és ellentételezésképpen a Google saját reklámbevételeiből juttat bizonyos részesedést a kiadóvállalatok részére.

Jim Gerber, a Google Print projektért felelős vezetőjének elmondása szerint azonban azért keresték fel a könyvtárakat, mert ha kizárólag a kiadók által rendelkezésükre bocsátott művekre szorítkoztak volna, akkor a kiadott műveknek mindössze 15 százalékára tehetnének szert.

A Harvard, a Michigan és a Stanford egyetemek könyvtárainak állományából a Print Library Project keretében a Google több millió szerzői jogvédett mű digitalizálását tervezi és további két könyvtárral működik együtt a szerzői jogvédelem alá nem tartozó könyvek tekintetében. Jim Gerber szerint azáltal, hogy a könyvek jobban hozzáférhetőek lesznek, több ember fog a művészetek és tudományok fejlődéséből részesülni.

A digitalizálással kapcsolatban a Google egyoldalúan állította fel azt a további önkorlátozó szabályt, hogy a kiadók - hasonlóan azokhoz a honlaptulajdonosokhoz, akik nem kívánják a keresőprogramokban saját oldalukat találatként feltüntetni - teljes mértékben megtilthatják a könyvek digitalizálását. A vállalat augusztusban fel is függesztette a digitalizálási projektet azzal a szándékkel, hogy időt adjon a könyvkiadóknak a tilalmi lista összeállítására. A Google egyébként nem ad felvilágosítást a digitalizált könyvek számát illetően és azon az állásponton van, hogy kezdeményezése a szabad felhasználás körébe esik.

Egy washingtoni jogász, Jonathan Band úgy nyilatkozott: „Nem látom, hogy egy-egy könyvből kiragadott pár mondatnyi részlet miként lehetne negatív hatással a piacra.” A korábban könyvtáraknak és internetes vállalatoknak jogi tanácsokat adó ügyvéd szerint a Google által felállított korlátozások miatt nem sérülnek a szerzői jogok.

Az O'Reilly Media vállalat képviselője szerint a Google elképesztő lehetőséget tár a mondandójukat a szélesebb nyilvánossággal megosztani kívánó írók elé.
Jame Hilton a Michigan-i Egyetem könyvtárosa állítása szerint könyvtáruk hat éven belül hétmillió kötettel járul hozzá a projekthez, egész egyszerűen azért, mert egyszer eljön az az idő, amikor az interneten nem hozzáférhető könyvek nem kerülnek majd az olvasók elé. Ez nem azt jelenti, hogy azok szükségszerűen az interneten fogják majd olvasni ezeket hanem azt, hogy ha a könyvek nincsenek a világhálón, akkor senki nem talál majd rájuk.

A legtöbb problémát az attól való félelem szüli, hogy a Google gyakorlata által olyan precedens jön létre, amely a kiadóknak jelentős anyagi károkat okozhat.

Allan Adler, az Association of American Publishers alelnöke azt mondta: „Ha mások azt látják, hogy a Google mindenfajta ellenkezés nélkül belevághat ebbe a dologba, akkor ők is elkezdik. Előbb-utóbb elterjednének a szerzői jogvédett művekből álló adatbázisok.”

Jonathan Zittrain jogászprofesszor szerint a könyvek digitalizálása egyszerre üzleti és társadalmi jellegű vita: a kiadókat nem lehet hibáztatni azért, hogy az eladások maximalizására törekedve a szerepüket játsszák. Ugyanakkor a szabad felhasználás lehetőségének hiányában a Google sosem lett volna képes arra, hogy létrehozza ezt a hatalmas digitális adatbázist.

Legfrissebb hírek szerint a több mint 8000 szerzőt képviselő Author's Guild Inc. szervezet a héten keresetet nyújtott be a Google ellen, melyben „szerzői jogok tömeges megsértésének” megállapítását követelik.

  • kapcsolódó anyagok
INTERNET
SZERZŐI JOG
GOOGLE