A kiemelt büntetőügyek tárgyalásain videokonferencia, az egyéb eljárásokban pedig elektronikus úton továbbított beadványok tehetik hatékonyabbá és olcsóbbá a bírósági eljárást

Lomnici Zoltán a Legfelsőbb Bíróság tanácsvezető bírája az MTI-nek elmondta:
az Európai Unió több tagállamának bíróságain terjed az informatika és elektrotechnika ilyen irányú felhasználása. A Legfelsőbb Bíróság tanácselnöke elmondta: a skandináv országokban már a beadványok – például keresetek, ellenkérelmek, szakértői vélemények, nyilatkozatok, igazolások – több mint a fele elektronikus úton jut el a bírósághoz. Olaszországban, Németországban, Ausztriában pedig egyes különösen veszélyes bűnözök perében a tárgyaláson 10-15 helyszínről, elsősorban büntetés-végrehajtási intézményekből, zárt láncú multivideo-konferencián kapcsolják a vallomást tevő vádlottakat, tanúkat. Így igen jelentős posta-, szállítási, illetve őrzési költségek takaríthatók meg és fokozható az igazságszolgáltatás gyorsasága, hatékonysága.

A büntetőperekkel kapcsolatban az Európai Tanács, az EU csúcsszerve már a 90-es évek közepén állásfoglalásban hívta fel a tagállamokat, hogy a tanúk védelme érdekében tegyék lehetővé a vallomásoknak a vádlottak távollétében történő megtételét. Lomnici Zoltán közölte: több uniós tagállamban annak a lehetőségét is megteremtették, hogy bármely kisebb jelentőségű ügyben az eljáró bíróság székhelyétől távol élő tanú a saját lakóhelyén, zárt láncú televíziós rendszeren tehesse meg vallomását. Megjegyezte: Magyarországon több jogszabálynak, többek között az eljárási törvényeknek a módosítása szükséges az informatikának az igazságszolgáltatásban történő ilyen jellegű alkalmazásához.

Lomnici Zoltán szerint az uniós tapasztalatok azt igazolják: a bírósági eljárások alapelveivel, így például a közvetlenség, a szóbeliség, a fair eljárás vagy a védelemhez való jog elvével vélhetően nem ellentétesek a fenti megoldások. Az ilyen rendszerek kialakításánál elsőrendű szempont, hogy megfelelő technikai megoldásokkal megakadályozzák az illetéktelenek behatolását, beavatkozását. Megemlítette: az elektronikus beadványok magyarországi meghonosításának előszobáját jelentheti az elektronikus aláírásról szóló közelmúltban elfogadott törvény.

Soós László, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője a napokban a Világgazdaság című napilapnak azt nyilatkozta: a tárca várhatóan még az idén az Országgyűlés elé terjeszti a 2003-ban hatályba lépő új büntetőeljárási törvény módosításának tervezetét, amely többek között a bírósági távtárgyalás jogi feltételeit is meg kívánja teremteni.