November közepéig a munkaügyi ellenőrök 17 800 vállalkozás 618 ezer alkalmazottja foglalkoztatásánál 185 ezer fő esetében találtak szabálytalanságot. A kiszabott bírság összege eléri a 2 milliárd 452 millió forintot, melyből több mint 871 millió forint az építőipart érinti.
Jelenleg Magyarországon a kereskedelem, a vendéglátóipar, a mezőgazdaság, valamint a személy- és vagyonvédelem mellett az építőipar az az ágazat, ahol évek óta a legtöbb a munkaügyi szabálytalanság. Az adatok alapján ez utóbbi területen a 270 ezer legálisan foglalkoztatott munkavállaló mellett közel 100 ezerre tehető az illegálisan foglalkoztatottak száma. Vagyis nem kötnek velük írásbeli munkaszerződést, és nincsenek bejelentve. Becslések szerint e jelentős számú “fekete-munkaerő” révén – a be nem fizetett adók, járulékok miatt – évi mintegy 500 milliárd forinttól “esik el” az államkassza. Ez sarkallta a kormányt, amikor idén lépéseket tett a munkaügyi szabálytalanságok felszámolására, ezen belül elsősorban is az építőipari feketemunka “kifehérítésére”.
Az intézkedéscsomag, amint azt Papp István, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) elnöke elmondta, több elemet tartalmaz. Közéjük tartozik például az építésügyről, a munkaügyi ellenőrzésről, valamint a közbeszerzésekről szóló törvények, valamint az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatásról és az építés-felügyeleti bírságról szóló kormányrendeletek módosítása, s nem utolsósorban az építési vállalkozások minősítési rendszerének kialakítása. Ezek a változások fokozottabb ellenőrzést, a szabálytalankodókkal szemben pedig határozottabb és szigorúbb szankcionálást eredményeznek. Például az építés-felügyeleti bírság bevezetésével az előírásokat súlyosan megszegő vállalkozások – a korábbinál jóval magasabb bírság megfizetése mellett – az állami vagy uniós támogatással megvalósuló, illetve a közbeszerzési törvény hatálya alá eső beruházásokból is kizárhatók.
Bővebben:
http://www.piac-profit.hu/?…
