Egységesebbé válik az építésügyi hatósági eljárás, erősödik az ellenőrzés, s a kivitelező cégekre, műszaki vezetőkre vonatkozó kötelező felelősségbiztosítás bevezetésével nagyobb védelmet kap az építtető – ezek az építési törvény leglényegesebb módosításai.
Az építési törvény módosításával jövő januártól a jelenlegi húszfős építésfelügyelői létszám 170-180 fősre bővül, de addig is a szakemberek koncentrált ellenőrzésekkel igyekeznek betartatni az építési szabályokat – mondta tegnap Borsi László, az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal (OLÉH) elnöke. A formailag a közigazgatási hivatalokhoz tartozó építésfelügyelet felett a szakmai kontrollt a jövőben az OLÉH látja el, ezzel az egységes szemlélet érvényesülhet ezen a területen is. Májustól a kiemelt, nemzetgazdasági jelentőségű beruházások engedélyezése a helyi építési hatóságtól a közigazgatási hivatalokhoz kerül át, másodfokon pedig az OLÉH dönt a vitás kérdésekben, méghozzá villámgyorsan. Minden más esetben a háromszáz körülire tehető kistérségi körzetközpont jegyzői pecsétje kerül rá az első fokú építési engedélyekre, a másodfokot a helyi közigazgatási hivatalok képviselik. Több elsőfokú hatóság létrehozását már nem fogják engedélyezni, azaz tovább már nem hígulhat a rendszer.
Fontos változás, hogy a kilencvenezer építőipari vállalkozás mindegyikének rendelkeznie kell szakmai felelősségbiztosítással, csakúgy, mint a felelős műszaki ellenőröknek. A biztosítás az építtetőknek garancia arra, hogy nem megfelelő teljesítés vagy károkozás esetén valaki helytáll a kivitelezők helyett. A komoly cégeknek már van felelősségbiztosításuk, úgyhogy a változtatás legfeljebb a kicsiknek jelent többletterhet, ám ez Borsi László szerint nem vezethet számottevő áremelkedéshez. Az ágazat kifehérítését, a cégek koncentrációját viszont egyértelműen szolgálja a változtatás.
Az építkezők kiszolgáltatottságát enyhítik azzal is, hogy az új parcellázásoknál az önkormányzat már nem háríthatja át teljes egészében a közművesítés és útépítés költségeit a tulajdonosokra. A törvény értelmében a számla legkevesebb tíz százalékát ezentúl mindenképpen neki kell állnia. Az önrész bevezetését részben az önkormányzatok mohósága indokolta, a helyhatóságok ugyanis a külterületek belterületbe vonásával, a telkek kialakításával és eladásával extra jövedelemre tesznek szert, így “illik” abból visszacsepegtetni a telektulajdonosoknak.
A külterületek lazább beépítése érdekében a húszezres lélekszámnál nagyobb településeknél az újonnan kimért lakóparkokat, lakótelepeket legkevesebb kétszáz méteres beépítetlen gyűrűnek kell körülölelnie. Ezt a részt akár be is vethetik, erdősíthetik. Ez a módosítás jócskán megdrágítja a beruházásokat, hiszen számottevően csökkenti a beépíthető területet.
