Beperli Gyurcsány cégét a Legfőbb Ügyészség

2006.03.28. hvg.hu

A közérdek sérelmét állapította meg a Legfőbb Ügyészség (LÜ) a kormányfőt is érintő Szalay utcai ingatlan ügyében, ezért polgári pert indít - közölte a legfőbb ügyész hétfőn.

Polt Péter sajtótájékoztatón elmondta: a Szalay utcai ingatlan ügyében azt állapította meg az ügyészség, hogy az azzal kapcsolatos szerződések láncolata jó erkölcsbe ütközik, közérdeket sért és ezért semmis.

Az ügyészség az általa kifogásolhatónak tartott szerződéseket polgári bíróság előtt támadja meg felperesként, az alperesek a vitatott szerződéseket megkötő cégek lesznek. A szerződés jó erkölcsbe ütközését és semmisségét a bíróság mondhatja majd ki. A kormányfőt is érintő fideszes feljelentések nyomán ugyanakkor bünteteőeljárást nem indított a LÜ.

Polt Péter hangsúlyozta: a jó erkölcsbe ütközés nem morális értékítéletet jelent, ez egy törvénybe foglalt fogalom. A tartalmára nézve pedig vannak bizonyos iránymutatások.

Így például a Medgyessy Péter által létrehozott Köztársasági Etikai Tanács 2003 december 5-ei ülésén elfogadott dokumentuma szerint "az állam vagyonával való gazdálkodás, az állami vagyoni működtetése az elfogadott költségvetés szabta keretek között a

vagyon vonatkozásában meghatározott hosszútávú állami célok, a közcél a közérdek javára történik. A közvagyont, ellenszolgáltatás vagy jogalap nélkül magáncélra felhasználni, átfordítani, a közvagyonnal való gazdálkodásból magánhasznot keletkeztetni a kezelők oldalán súlyos erkölcsi vétség és tisztviselői felelősség".

A Tocsik-ügyben hozott legfelsőbb bírósági döntés szerint "a jó erkölcsi, a kialakult értelmezés szerint polgárjogi értelemben a társadalom általános értékítéletét, a magánautonómiának a társadalmi közmegegyezés által meghatározott korlátait, az általánosan elvárható magatartás zsinórmértékét fejezi ki. A szerződéses szabadság tehát nem korlátlan, a törvény nem fogadja el érvényesnek azokat a szerződéseket, amelyek nyilvánvalóan sértik az általánosan kialakult erkölcsi normákat" - idézte a legfőbb ügyész.

Pálvölgyi Ferenc főosztályvezető ügyész elmondta, hogy az ügyészségi kereset az Altus Rt., valamint a Közlönykiadó jogutódja, a Humán-Jövő 2000 Kht. szerződő felek egyik olyan szerződése miatt készült, amely az ingatlan bérbevett részében végzett beruházásáról szól.

Pálvölgyi Ferenc elmondta, hogy a Szalay utcai ingatlan ügyében a szerződő felek ellen indít eljárást az ügyészség, de közölte, hogy a keresetlevelet még nem írták alá. Mint mondta, a keresetlevélben a két cég képviselői szerepelnek. Arra a kérdésre, hogy a keresetlevélben szerepel-e Gyurcsány Ferenc, vagy Szilvásy György neve, nemmel felelt. Arra a kérdésre, hogy a korábbi képviselőket érinti-e az ügy, úgy válaszolt, hogy "mi a szerződő felek ellen megyünk, mi a létező szervezet ellen megyünk".

Sinku Pál főosztályvezető ügyész a Szalay utcai ingatlannal kapcsolatos feljelentésről szólva elmondta: az ügyben a bérleti szerződésnek vannak olyan elemei, amelyek bizonyos fajta vagyonkezelői kötelezettségek megszegésének gyanúját keltik. Az ügyészség arra jutott, hogy "adott esetben esetleg felmerülhet" a bűncselekmény gyanúja, amely a nyomozás elrendelését indokolná. Az iratokból azonban meg lehetett állapítani, hogy a legutolsó gazdasági esemény 1995 augusztusában történt, az elévülési idő pedig 8 év. Ezért 2003 augusztusa után már hiába van gyanú, "nem lehet tovább nyomozni és nem lehet elkezdeni nyomozni".

A Nomentana ügyben felmerültek olyan adatok, amelyek közokirat, illetve magánokirat hamisításra adtak feltételezést. Mint mondta, nem lehetett egyértelműen állást foglalni, hogy bekövetkezett-e az ügyben az elévülés, ezért el kellett rendelni a nyomozást, hogy beszerezzék a szükséges iratokat, melyek alapján meg lehetett állapítani, hogy az adóhatósághoz 2002 december 20-án, a cégbírósághoz pedig szeptember 17-én történt meg az utolsó bejegyzés, amely még ehhez a társasághoz kötődött. A nyomozás tehát ebben az ügyben tisztázta, hogy az elévülés bekövetkezett.

A Fittelina Kft. ügyében Sinku Pál kifejtette: azt kellett tisztázni, hogy történt-e ráépítés, és annak van-e adójogi hatása. Egy hasonló ügyben a büntető bíróság jogerősen bűncselekmény hiányában mentette fel a vádlottat tavaly.

A bíróság megállapította azt is, hogy az ilyen tulajdonszerzés nem minősül a személyi jövedelem hatálya alá eső természetbeni juttatásnak, ebből következik, hogy ennek adójogi hatása sincs. Hozzátette: amikor a tulajdonjog rendezése megtörténik, akkor egy vagyonátruházási illeték megfizetésére fog megnyílni a kötelezettség.

Az osztályvezető ügyész visszautasította azt az újságírói véleményt, hogy az ügyek elkenéséről lenne szó. "Ha egy matematikai képlet alapján egy cselekmény elévült, akkor ott mi van elkenve?" - vetett ellen.

Kormányszóvivő: önmagának mond ellent a Legfőbb Ügyészség