Tízmilliárdos kár a hamis játékok miatt

2006.03.31. Magyar Hírlap Online / Németh Márk

Tízmilliárd forintos kárt okoz a játékfejlesztőknek és -gyártóknak, hogy Magyarországon az eladott játékkonzolok jelentős részét illegálisan átalakítják, és másolt játékok futtatására teszik alkalmassá. A problémát jelzi, hogy egy konzolra még két jogtiszta szoftver sem jut.

A játékkonzolok éves piaca Magyarországon négymilliárd forint körülire tehető, becslések szerint három-négyszázezer gép található a magyar háztartásokban. Világszerte 350 millió készülék viseli a trió, a Sony (Playstation1, 2 és 3 és a hordozható PSP), a Microsoft (Xbox és Xbox 360) és a Nintendo (GameCube, DS, Gameboy Advance) márkajelzését. A magyar piacot is ők osztották fel egymás között, gyakorlatilag korosztályokra bontva. Fekete Zsombor, az Elektronikus Játékkultúra Magyar Egyesület elnöke szerint a Nintendo inkább a gyerekeket célozza meg, könnyen elsajátítható, fejlesztő jellegű szoftvereivel és ötletes beviteli eszközeivel, a Sony Playstationjei pedig főleg a 16–30 éves férfiak körében népszerűek.
A piac harmadik nagy résztvevője, a Microsoft eltérő stratégiát választott: az egész családot veszi célba új készülékével, a komplex szórakoztató jellegre helyezve a hangsúlyt. Az Xbox 360-as DVD-lejátszóként, hifitoronyként is szolgál, emellett internetes szolgáltatásokat is nyújt. Gyártói azt szeretnék elérni, hogy az Xbox olyan kiemelt helyet foglaljon el a család nappalijában, mint a számítógép a dolgozószobában.

Férfias játékok

A konzolokat kilencven százalékban férfiak vásárolják, főképp főiskolások, egyetemisták, illetve első munkahelyükön dolgozók – mondta Sándor Csaba, a Sony termékmenedzsere. Az utóbbi időben véleménye szerint a nők játékkedve is érezhetően javult, köszönhetően a kifejezetten az ő igényeikre kifejlesztett programoknak.
Erre talán a legjobb példa a Sims sorozat, amely voltaképp egy életszimulátor: a játék célja egy család sikeres menedzselése, a lakás berendezésétől kezdve a munkahelykeresésen át egy virtuális gyerek gondozásáig. A sztereotípiákkal ellentétben Fekete Zsombor szerint a játékkonzolok nem teszik zárkózottá a felhasználókat, sőt kifejezetten közösségi programmá vált a használatuk: baráti társaságok járnak össze rendszeresen a játék kedvéért, és egyre több klub alakult erre a célra.
A konzolok növekvő népszerűsége ellenére azonban nem mondható, hogy hirtelen megugrott volna a rájuk írt játékszoftverek eladása, ez pedig egyetlenegy dologgal magyarázható: az illegális, másolt játékok hihetetlen mértékű feketekereskedelmével. Bár eredeti állapotukban a játékgépek nem tudnak másolt játékokat beolvasni, egy egyszerű beavatkozással – ami egy csip beszereléséből áll – erre is képessé lehet tenni őket. Az átalakítást pedig kisebb boltokban szemrebbenés nélkül elvégzik. Ráadásul gyakorlatilag az összes gépet át lehet alakítani úgy, hogy fussanak rajta másolt játékok – mondta Tóth Lajos Márió, a számítógépes és konzolos játékok eladására szakosodott Comgame 576 Kft. marketingigazgatója. A Microsoft következő generációs, tavaly decemberben megjelent konzolja, az Xbox 360 az egyedüli kivétel – tette hozzá Tóth –, a gép hardveres védelmét nem sikerült megtörniük a kalózoknak. Egyelőre.

Tarol a feketepiac

A szoftverfejlesztőkön kívül a konzolgyártókat is kellemetlenül érintik a megváltoztatott készülékek – mondta Kránitz József, a Microsoft szakértője. Többek között azért, mert mindhárom konzolgyártó foglalkozik játékfejlesztéssel is. Másrészt, ha a másolt játékok miatt kevesebb szoftver fogy, akkor idővel kevesebb pénz jut új programok fejlesztésére, emiatt szűkülhet a játékválaszték, ami visszavetheti a konzoleladásokat. Sándor Csaba becslése szerint csak Magyarországon éves szinten több mint tízmilliárd forintos veszteséget okoz a kalózkodás. A probléma súlyát érzékelteti, hogy hazánkban egy játékgéphez átlagban mindössze két játékszoftvert tudnak eladni, ez a szám néhány éve egy alatt is volt, ami azt jelenti, hogy nagyon sokan egyetlenegy játékot sem vásároltak legális úton a masinájukhoz. Összehasonlításképpen: Nyugat-Európában egy gépre átlagban öt-tíz jogtiszta szoftvert adnak el.

Hazánkban tavaly 360 ezer konzolon futó szoftvert adtak el, a játékosok által használt programok zöme, körülbelül hatvan-hetven százaléka azonban másolt – állítja Galó István, az egyik legnagyobb játékfejlesztő, az Electronic Arts magyarországi értékesítési menedzsere. Az érintettek többféleképpen látják, hogyan kellene védekezni a brutális mértéket öltő kalózkodás ellen. A felhasználók tájékoztatására helyezné a hangsúlyt Sándor Csaba, szerinte a vásárlók nincsenek tisztában azzal, hogy teljesen törvénytelen, ha a vásárlók átalakíttatják a konzoljukat. Galó István szerint a legjobb védekezés a kalózok ellen a megfelelő termékelérhetőség. Úgy véli, a vásárlók nagy része csupán azért kalózkodik, mert legális úton nem tudja könnyen és időben beszerezni a megfelelő szoftvert.
A megkérdezett konzoltulajdonosok szerint felhasználóbarát árakra lenne leginkább szükség. Hiszen amíg egy jogtiszta játék tízezer forintnál is többe kerül, addig legtöbben az ezer forint alatti másolt játékokat fogják előnyben részesíteni, még akkor is, ha illegális a használatuk.