Még dolgozni kell rajta

2006.10. 6. JogiForum.hu

A szellemi tulajdon világszervezetének (WIPO) Közgyűlése elhalasztotta a műsorsugárzás szabályairól szóló új nemzetközi szerződés elfogadását, mert további szakértői egyeztetéseket tart szükségesnek a szerződés diplomáciai konferencián történő végleges elfogadása előtt.

A gyakorlatban ez az jelenti, hogy a szerződéstervezetet kidolgozó munkacsoport még két további ülést tart annak sorsát illetően, s csak ezek lezárultával – körülbelül jövő nyáron - kerülhet elfogadásra a végleges tervezet. A WIPO szerzői jogi munkacsoportja, a Szerzői és Szomszédos Jogokkal foglalkozó Állandó Bizottság eredetileg elfogadásra továbbította a Közgyűlés számára a szerződéstervezet legutolsó változatát. A Közgyűlés elsősorban India, az Egyesült Államok és Brazília nyomásának engedve akadályozta meg annak elfogadását, de korábban számos nemzetközi nagyvállalat is tiltakozását fejezte ki.

Ha a szerződéstervezet jelenlegi állapotában válna az ahhoz csatlakozó államokat kötő nemzetközi szerződéssé, akkor a televíziós adásjelekkel történő visszaélések megakadályozása érdekében a mostaniaktól eltérő, új szerzői jogokat keletkeztetne a műsorsugárzó szervezetek számára.

Az új egyezmény egyik legtöbbet vitatott rendelkezése akkor is szerzői jogi jogosultságokat keletkeztetne a műsorszolgáltató által sugárzott műsort egy harmadik személy vagy szervezet készítette. Egyes műsorgyártók és szerzői jogi szakértők szerint mindez azt a veszélyt hordozza magában, hogy a készítők (az első számú szerzői jogi jogosultak) jogai korlátozás alá kerülnek.

A WIPO szerint az új nemzetközi megállapodás megkötésére azért van szükség, mert a tárgykört szabályozó 1961-es Római Egyezmény rendelkezései már elavultnak számítanak. Az internetes műsorszolgáltatók ezzel ellentétben úgy gondolják, hogy az új szerződés valójában a WIPO szabályozási rendszerének az internetre történő kiterjesztését szolgálja.

“Sikerült elérni, hogy a szerződés csak akkor kerüljön elfogadásra a diplomáciai konferencia elé, ha az államoknak sikerül egyezségre jutniuk a ma még vitás kérdésekben, különösen a műsorszolgáltatók által alkalmazott technikai intézkedés kijátszása, és a televíziós programok interneten történő engedély nélküli továbbsugárzása tekintetében” – mondta Robin Gross a szerződéstervezet elfogadása ellen lobbizó IP Justice nevű szervezet igazgatója.

A szabályozástervezet mellett elkötelezett vélemények a fentiekkel szemben azt hangsúlyozzák, hogy a műsorsugárzók saját adásaik felett élvezett jogai élesen elkülönülnek majd a szolgáltatott tartalom felett annak alkotója által élvezett szerzői jogoktól. “Ha tehát valaki nem megengedett módon készít másolatot egy televíziós adásban sugárzott filmről, akkor mind a filmalkotás, mind pedig a műsorsugárzás tekintetében fennálló szerzői jogok megsértése miatt felelősségre lehet őt vonni” – magyarázta meg az koncepció lényegét a Duke jogi karának professzora.

  • kapcsolódó anyagok
SZERZŐI JOG