Átláthatóbb közbeszerzési eljárásokat akar az EP

2007.06.22. Jogi Fórum / Európai Parlament sajtószolgálat

Az EP plenáris ülésén két közbeszerzésekkel foglalkozó jelentést fogadtak el a képviselők. Az uniós közbeszerzési szabályozás reformja során átláthatóbbá tennék az eljárásokat és visszaszorítanák a részrehajlást a szerződések odaítélésekor. Az odaítélés és az aláírás között legalább 10 napnak kellene eltelnie.

A Jean-Claude Fruteau (szocialista, francia) által jegyzett, együttdöntésben tárgyalt jogszabály pár korábbi irányelv módosításával hatékonyabb eljárásokat határoz meg a szerződések értékelésére és odaítélésére, ezen kívül nagyobb átláthatóságot biztosít.

A reformtervezet kiemelt pontja az ún. „standstill” határidő bevezetése. Eszerint a bizottság javasolja, hogy harcolni kell a szerződések „minél előbbi aláírásának” gyakorlata ellen, „amely azzal jár, hogy miután a szerződést már aláírták, a lefolytatott eljárások többé nem vitathatóak, és egyszerű kártérítésre korlátozza az alkalmazott szankciókat”. Az Európai Bizottság „javasolja egy 10 napos felfüggesztő hatályú (standstill) határidő létrehozását az egyik ajánlattevőnek történő szerződés-odaítélésről szóló döntés és a szerződés aláírása között, szükséges időt hagyva a sérelmüket vélelmező jelentkezőknek, hogy jogorvoslat iránti kérelmet nyújtsanak be”.

Emellett „minden olyan szerződéskötés érvénytelen lenne, amelyet a 10 napos felfüggesztő hatályú határidő lejárata előtt írnak alá, és a jogorvoslati kérelmek ügyében eljáró felelős nemzeti szervnek kell következtetéseket levonnia a jogellenes szerződéssel kapcsolatban, úgymint az ajánlatkérő által esetleg átutalt összegek visszatérítése”.

A jelentéstevő szerint „a felfüggesztő hatályú, standstill típusú határidő megfelelő megoldásnak tűnik. (…) A javasolt 10 nap egy minimális időszak, amelyet azok a tagállamok, amelyek kívánják, meghosszabbíthatnak”.

A felfüggesztő hatályú határidővel kapcsolatos szabályok megszegése főszabályként hatálytalanítaná a szerződést - így szavaztak a képviselők. A tagállamok ugyanakkor ettől eltérő szankciókat is megállapíthatnának, mint például bírság kiszabása, vagy a szerződés hatályának lerövidítése.

A közbeszerzési jogszabályok átültetése és végrehajtása

A másik, saját kezdeményezésű jelentés, amelynek a felelőse Arlene McCarthy (szocialista, brit) A közbeszerzési jogszabályok átültetésének és végrehajtásának speciális problémái és e jogszabályok viszonya a lisszaboni menetrendhez címmel készült. Ezt még szerdán fogadta el az Európai Parlament.

A jelentéstevő szerint „tekintettel arra, hogy a közbeszerzés az EU bruttó hazai termékének több mint 16 százalékát adja, az EU bővítéséből következő kihívások összefüggésében a nemzeti győztesek (national champions) felé tanúsított részrehajlás és a szerződések versenyfeltételek alapján történő odaítélésében megmutatkozó egyéb mulasztások továbbra is veszélyeztetik az immár kibővült belső piac egészséges működését”.

Az egyik elfogadott módosítás szerint az EP „felszólítja azokat a tagállamokat, amelyek eddig még nem biztosították hatóságaik számára az együttműködéshez szükséges megfelelő jogi eszközöket, hogy ezt – nem bürokratikus formában – tegyék meg a közszféra szereplői közötti partnerségi kapcsolatok kialakításának keretében, megteremtve ezáltal a hatóságok számára az EU jogszabályaival, különösen a közbeszerzési irányelvekkel és az Európai Bíróság joggyakorlatával összhangban történő cselekvéshez szükséges jogbiztonságot”.

  • kapcsolódó anyagok
KÖZBESZERZÉS
EURÓPAI PARLAMENT