Van még olyan, hogy banktitok?

2007.07.19. Piac & Profit

Egyre növekszik az átláthatóság, és ezzel nagyot változik a világ mindannyiunk számára. Bár a banktitok még mindig létezik, fokozatosan nő a nyomás a gyengítésére. A gazdag családoknak ma már fontos tudni azt, hogy az adóhivatalok és más hatóságok egyre több információval rendelkeznek, és egyre nő azok száma, akik tudnak az ügyeinkről. Ez azért fontos kérdés számukra, mert egyre inkább meg kell fontolniuk vagyonuk strukturálását és azt, hogy hogyan lehet távol tartani az illetéktelen szemeket.

Stephanie A. Jarrett, a Bank Gutmann tanácsadója, a Baker & McKenzie Genf partnere szerint nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy szemmel tartják mit csinálunk. Ha repülővel utazunk, mielőtt felszállnánk a gépre, már sokan tudják, hogy utazunk, és hogy hova. Használjuk az Internetet és az e-mailt, és ezt is látják. Ha valamit veszünk az Interneten, sokan tudják, hogy mit veszünk, és egyre több ember fér hozzá ezekhez az információkhoz. Sok európai országban, ha csak az utcán sétálunk, azt is kamerák követik, egyre több az utcai biztonsági kamera. Ma már nem lehet titokban tartani, hogy hol vagyunk, és mit csinálunk. Mindez befolyásolja az egész életünket, és így azt is, hogy hogyan kezeljük a vagyonunkat.

Hitelkártyák és offshore cégek átláthatósága

A század elején az Amerikai Egyesült Államok bevezette a "QI Rendszert" (Qualified Intermediary, minősített közvetítő). Ez azt jeleni, hogy ha egy bank külföldi állampolgár befektetéseit kezeli az Egyesült Államokban, és a befektetőről az információt nem akarja továbbítani az amerikai adóhatóságok felé, akkor a banknak minősített közvetítővé kell válnia. Meg kell állapodnia az Egyesült Államok adóhatóságával (IRS) arról, hogy nem adja ki az információkat az ügyfeleiről, de jövedelemadó céljából vissza kell tartania bizonyos összegeket az Egyesült Államokban.

Ha egy bank bizalmasan akarja kezelni ügyfelei adatait, és ilyen minősítést szeretne, meg kell felelnie a kellő gondosság követelményeinek, amelyeket egy külső könyvvizsgáló cég rendszeresen auditál, és megküldi a jelentést az adóhatóságnak. Tehát az adóhatóság tudja, hogy bank birtokában bizalmas információk vannak, de egyelőre nincs hozzáférése hozzájuk. Talán a jövőben más országokban is bevezetnek a QI-hoz hasonló rendszert.

Ha valakinek a saját nevében amerikai vagyona vagy részvényei vannak, halála után örökösödési adót kell fizetni ez után a vagyon után és a részvények után is. Gyakran nem tudják ezt azok, akik nem amerikai állampolgárok.

Az Egyesült Államok adatokat kért a hitelkártya társaságoktól az állampolgárait érintő tranzakciókról. A cél az volt, hogy elkapják azokat az amerikai adófizetőket, akik az adózás elkerülésére offshore központokba menekítették a pénzüket, de sokan mások is fennakadtak. Ha egyszer az amerikai hatóságok külföldi állampolgárról információhoz jutnak, azt kérés nélkül továbbadják az adott ország hatóságainak. Több ország követte az Egyesült Államok példáját, a német és a brit adóhatóság is hasonlóképpen járt el. Az országok arra törekszenek, hogy minél többet megtudjanak állampolgáraikról, különösen az országon kívüli vagyonukról.

Nagy-Britanniában nemrég a legnagyobb bankok közül néhányat arra köteleztek, hogy információt szolgáltassanak az adóhatóságnak azokról az ügyfeleikről, akiknek pl. Jersey-ben vannak számláik. A Barclays volt az első, de számos egyéb bankot köteleztek hasonló adatszolgáltatásra. Ez jó példája annak, mennyire változik a világ, a kormány és az adóhatóság akár bírósági úton is képes megszerezni az adatokat.

Nemzetközi együttműködés

Az adóhatóságok egyre támadóbbak lesznek, és ennek egyik fő oka az adócsalás és a befizetett adó összegének a csökkenése. A szervezett bűnözés számos európai ország adóhatóságát károsítja meg az ÁFA bevétellel: a vállalatok fiktív ágazatait hozzák létre, és úgy tesznek, mintha az egyik vállalat termékeket adott volna el egy másik országban lévő vállalatnak, majd visszaigénylik az őket nem megillető ÁFÁ-t. Mindez évente több mint egymilliárd euró veszteséget okoz számos országban, és az adóhatóságok közötti fokozott együttműködéshez vezet, hogy lefüleljék ezeket a határokon átívelő csalásokat. Az adóhatóságok munkatársai külföldi továbbképzéseken vesznek részt, megismerik egymást, és így az információ sokkal szabadabban terjed, mint azt várnánk.
A kétszeres adózásról szóló megállapodások (TIEA: Tax Information Exchange Agreement - adó információcsere egyezmény) szabályozzák az információcserét. Számos offshore sziget írt alá ilyen egyezményt főként az Egyesült Államokkal, de más országokkal is. Ezen túl egyre több kétoldalú megállapodás születik az országok között, amelyek bűnügyek esetén lehetővé teszik a közigazgatási segítséget, egyre erősebb az együttműködés.

A terrorizmus sokféleképpen befolyásol bennünket. Gyakran használják ürügyként valamilyen szabályozás bevezetésére, és azért, hogy a hatóságok minél több adatot szerezhessenek.
Az Európai Bizottság megtakarítási irányelveket vezetett be az Európai Unióban, és elért Svájccal egy megállapodást, miszerint nem kell automatikusan információt szolgáltatnia, de visszatartja az adót. Most arra törekszenek, hogy megállapodjanak Szingapúrral, Hong-Konggal és más országokkal is, és hasonló megállapodást írjanak alá. Az irányelv alól azonban sok kibúvó van: sokan például egy vállalatban helyezik el a vagyonukat, mert az irányelv csak magánszemélyekre vonatkozik, mások életbiztosítást kötnek.

Az Európai Bizottság keresi a lehetőséget ezek megszüntetésére. Az EU megtakarítási direktíva még csak a kezdet, és nem az Európai Bizottság utolsó lépése, hogy minél több adót szedjen be állampolgáraitól, és minél többet megtudhasson róluk. Egyre több jogszabályt fognak bevezetni Európában az információcsere biztosítására, nemcsak adózási, hanem sok egyéb ügyben is. Azt gondolom, igazán aggódhatunk a banktitok miatt.