Az eddigi támogatásokhoz képest kevés az új elem a határon túli magyaroknak kedvezményeket kínáló státustörvényben
- írta csütörtökön a kedvezménytörvényt bírálva az Új Szó. A törvény paragrafusait tételesen boncolgató szerző, Rudas Dóra szerint “szomorúan kell tudomásul vennünk, hogy a jogszabályban szinte semmi nincs, ami alapján ezután otthon érezhetnénk magunkat az anyaországban.”
A magyarországi munkavállalás törvényi kereteit kommentálva kifogásolja, hogy a határon túlról érkező munkavállaló Magyarországon automatikusan nyilvántartásba kerül, tehát minden területen könnyen ellenőrizhető. Egyébként is – írja – joggal feltételezhető, hogy az egész évi megélhetést “kevesen fogják felcserélni három hónapos viszonylagos biztonságéért.” Úgy véli, a státustörvény a társadalombiztosítási ellátás és egészségügyi szolgáltatás területén sem ígér sok újat, hiszen “nem ad arra lehetőséget, hogy az anyaországban munkaviszonnyal nem rendelkezők Magyarországon egészségügyi, vagy szociális, esetleg nyugdíjelláztásra vonatkozó biztosítást kössenek.”
Jóllehet, rendkívüli jószándék szülte, ennek ellenére akár rossz érzéseket is kelthet a nevelési-oktatási támogatás ötlete, miszerint támogatásban részesíthetik azokat a családokat, amelyek legalább két gyermeket nevelnek és azokat magyar iskolába járatják. Rendkívül fokozottak az ezzel kapcsolatos várakozások, csak éppen kevesen tudják, hogy ez a támogatás csak pályázat útján érhető el. “Nem túl reális az a politikai elképzelés, hogy a támogatás fejében a kisebbségi magyarok körében majd megszaporodik a magyar iskolába járó diákok száma” – írja, mert nem tartja valószínűnek, hogy az a magyar szülő, aki a könnyebb jövő reményében szlovák, román, vagy ukrán iskolába adja a gyerekét, néhány ezer forint reményében lemond arról a meggyőződéséről, hogy az embernek csak az állam nyelvén megszerzett tudás jelenthet biztos jövőt.
“A törvény rendkívül megalázó eleme a meggyőződésből vállalt magyarságunk megkérdőjelezése” – fogalmaz a szerző és sérelmezi, hogy – mint fogalmaz – “magyar bizonyítványaim, nyelvtudásom és főleg meggyőződésem ellenére engem és papírjaimat valamilyen hivatalnoknak kinevezett díszmagyar vizsgálja majd.”
A szlovák állampolgárságú szlovákiai magyar újságíró, Rudas Dóra szerint a státustörvény “másodrendű állampolgárokat csinál belőlünk”, ezúttal épp az anyaország területén, “emellett ismét lesznek majd jó és rossz magyarok, attól függően, kiváltják-e a vagy sem a státusigazolványt.” Felveti: hogy a törvényből egyébként sem derül ki, vajon “mi lesz azokkal, akik nem kérnek a fényképes igazolvánnyal járó, az érintettek adatait a magyar titkosszolgálat által korlátlanul ellenőrizhető kedvezménytörvény előnyeiből ?”
“A kedvezménytörvény miatt kialakult menzetközi vita kapcsán leginkább azokat a határon túli politikusokat sajnálhatjuk, akik az elmúlt években komolyan dolgoztak azon, hogy polgári elvekre épített, európai szintű kapcsolat alakuljon ki a magyar kisebbség és Magyarországgal határos országok többségi nemzetei között. Nagy kár, hogy a magyar kormány a valós segítség, az eddigi támogatások csöndes megerősítése és bővítése helyett, elsősorban a választások előtti harc részeként felhasználható hangzatos státustörvénnyel igyekezett támogatókat szerezni határon innen és túl, mégpedig úgy, hogy alig-alig sikerült figyelembe vennie a határon túlélő magyarok valós igényeit és szükségleteit” – fejeződik be az Új Szó cikke.
