Egyhangú szavazattal fogadta el a parlament a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát

2008.03.19. Jogi Fórum / Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Rekordgyorsasággal, módosító indítvány, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el hétfőn délután az országgyűlés a Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter által benyújtott Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát (NÉS).

A zöldtárca vezetője példa nélküli sikernek nevezte, hogy mind az öt párt képviselői egyhangúlag támogatták a jövő nemzedék egészét érintő kezdeményezést.

Fodor Gábor hangsúlyozta: sokan a klímaváltozás kérdését környezetvédelmi problémává szűkítik le, holott sokkal több annál: nemzetbiztonsági, politikai és komoly gazdasági kihívás is egyben. Ezekre a kérdésekre Magyarországnak is választ kell adnia, fel kell készülnie a bekövetkező változásokra, és minden embernek hozzá kell járulnia a változás mértékének csökkentéséhez. Az ENSZ egyik tudóscsoportja azt állapította meg, hogy a klímaváltozás a biológiai sokszínűségre, azaz az élővilág fajgazdagságára gyakorolt hatása szempontjából Magyarország Európa egyik legsérülékenyebb országa. Minket kétszeresen súlyt a hőmérséklet emelkedése. Ami világviszonylatban 1 fokos emelkedés, nálunk 1,5-2. Felelősségünk, hogy tudatosítsuk mindenkiben: amennyiben a Föld átlaghőmérsékletének növekedése meghaladja a 2 C-ot  visszafordíthatatlan katasztrófa következik be - emelte ki a miniszter.

A NÉS legfontosabb célkitűzései között szerepel az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, alkalmazkodóképességünk kialakítása, és a klímatudatosság erősítése a társadalomban. Fodor Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy a kibocsátások csökkentése elkerülhetetlen, s nem folytatható az a fajta gazdasági növekedés, amely ilyen mértékű káros anyag kibocsátással jár. A miniszter szerint mind a gazdaságnak, mind a társadalomnak olyan fejlődési pályára kell átállnia, amely kevésbé szennyezi a környezetet, s jelentősen csökkenti a karbon-kibocsátást. Az Európai Unió hazánk számára 18 százalékos károsanyag-kibocsátás csökkentést írt elő, 2020-ig az 1990-es szinthez képest. Fodor Gábor úgy látja: a minden területre kiterjedő zöldítés növeli versenyképességünket, mivel lehetőséget ad arra, hogy a környezettudatos gondolkodás integrálásával érjünk el gazdasági növekedést. A tudományos eredményeken alapuló környezetbarát technológia alkalmazása már ma is kiemelkedő lehetőségeket rejt magában.

A stratégia megvalósítása jelentős pénzügyi forrást igényel. A 2008-2013 közötti időszakban a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében 110 milliárd forint áll rendelkezésre energiahatékonysági fejlesztésekre, és megújuló energiát felhasználó beruházásokra. A Zöld Beruházási Rendszer (ZBR), amelyet az ún. kiotói kibocsátási kvótáinkkal való kereskedelemből származó bevételekből finanszírozunk, évi több milliárd forintot biztosít klímavédelmi beruházásokra. Ehhez adódhat még hozzá az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerében térítés ellenében kiosztott egységekből származó bevétel, mely évente várhatóan 3,3-3,7 Mrd Ft. Ebből a forrásból elsősorban a lakossági és közintézményi szektorban megvalósuló, illetve a meglévő épületek energiahatékonyságának növelését szolgáló programokat, beruházásokat lehet finanszírozni.

  • kapcsolódó anyagok
KÖRNYEZETVÉDELEM