Toller-ügy - jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték a közúti baleset okozóját

2008.06.25. MTI

Súlyosította a Toller László szocialista országgyűlési képviselő, volt pécsi polgármester közúti balesetét okozó férfi büntetését a másodfokon eljáró Tolna Megyei Bíróság; a szerdai jogerős ítéletben a másfél éves felfüggesztett szabadságvesztés próbaidejét két évről háromra emelték.

Toller László és szolgálati gépkocsijának vezetője 2006. június 19-én Dombóvár és Tamási között, a 61-es számú úton szenvedett súlyos balesetet, amikor a szemből érkező, két teherautót részben a záróvonalat átlépve előző személyautóval való frontális ütközést próbálták kivédeni.

A politikus autója a jobboldali útpadkára hajtott, onnan visszatérve a túloldalra sodródott, majd az árokpartnak vágódott, és az árokba csapódott.

A balesetben maradandó fogyatékosságot szenvedett, és azóta is úgynevezett éber kómában van Toller László, gépkocsivezetője viszont a baleset után kórházban elhunyt.

Januárban nem jogerősen másfél év - két évre felfüggesztett - fogházbüntetésre, 280 ezer forint pénzbírságra, tovább két év tíz hónap járművezetéstől eltiltásra ítélte a Szekszárdi Városi Bíróság a vádlottat halálos közúti baleset gondatlan okozása miatt.

A megyei bíróság szerdán a baleset okozójának bűnössége kérdésében nem változtatta meg az elsőfokú döntést, viszont a korábban kiszabott másfél év fogházbüntetés letöltésének próbaidejét két évről három évre emelte, a közúti járművezetéstől való eltiltást két év tíz hónap helyett három és fél évben állapította meg, jóváhagyta a korábban megítélt 280 ezer forint pénzbüntetést, továbbá kötelezte a vádlottat a 600 ezer forint perköltség megfizetésére.

A bíró szóbeli indoklásában hangsúlyozta, hogy az elsőfokú ítéleti tényállás lényegének elfogadása mellett azért hoztak súlyosabb ítéletet, mert bizonyos pontokon a "sértetti közrehatás" - azaz Toller és gépkocsivezetője felelőssége a baleset előidézésében - nem állapítható meg.

Mert igaz ugyan, hogy Tollerék gépkocsija is túllépte az engedélyezett sebességet, ám ennek nem volt része a baleset bekövetkezésében. Ha ugyanis a szolgálati jármű óránként húsz kilométerrel lassabban haladt volna, az sem lett volna befolyással a baleset kimenetelére.

Továbbá igaz ugyan, hogy sem Toller László, sem gépkocsivezetője biztonsági öve nem volt bekapcsolva. Az igazságügyi orvos szakértő szerint azonban a jármű borulása és csapódása során a bekapcsolt öv sem védte volna ki a sértettek fejsérüléseit.

A vádlott büntetlen előéletét és a közlekedésben is hosszú időn át való büntetlenségét enyhítő körülményként értékelte a büntetőtanács, és nem tartotta indokoltnak letöltendő szabadságvesztésre ítélni a baleset gondatlan okozóját.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐELJÁRÁS
BÜNTETŐJOG