Egy törvényjavaslat szerint a jövőben az idegen szavakat magyarul is meg kell jeleníteni a reklámokban

2001.08.12. MTI

A jövőben is lehet idegen szavakat használni a reklámokban, üzletek cégtábláin, de ugyanazt magyarul is meg kell jeleníteni, ha a parlament elfogadja a magyar nyelv használatának egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslatot - derült ki Hende Csabának, az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkárának nyilatkozatából, amelyben az ősszel az Országgyűlés elé kerülő törvényjavaslat tartalmáról tájékoztatta az MTI-t.

Az államtitkár elmondta: az előterjesztés szerint mindenfajta reklámnál, tv, rádió, óriásplakát, valamint az üzletek feliratain, a köztájékoztatásul szolgáló közérdekű közleményekben a jövőben is szabad lesz az idegen nyelv használata, azonban a közlendőt legalább ugyanolyan méretben magyarul is meg kell jeleníteni.

- Nincs szó arról, hogy le kell cserélni a cégtáblákat, csak magyarul is oda kell írni a megnevezést - mondta az államtitkár.

Hende Csaba hangsúlyozta: a törvényjavaslat rendkívül liberális, megengedő jellegű, és nemcsak abban az értelemben, hogy nem tiltja meg az idegen kifejezések használatát, amit például a francia törvény tilt.

- Megengedő a szabályozás a gazdasági élet szereplői érdekeinek védelmében is, mert a végrehajtáshoz igen hosszú átmeneti időt határoz meg. A törvény a kihirdetéstől számított 60. napon lép hatályba 2002-ben, és innen számítódnak a határidők, amelyek a reklámok esetében további négy hónap haladékot jelentenek - közölte az államtitkár. Szerinte elképzelhetetlen például, hogy egy óriásplakát esetében valakinek a már legyártott reklámanyagot a törvény miatt meg kelljen semmisítenie.

Az üzletek feliratainak magyar nyelvű kiegészítésére a törvény hatálybalépését követően egy év áll rendelkezésre.

A törvényjavaslat szerint a fogyasztóvédelmi felügyelőség, a települési jegyzők, a területi közlekedési hatóságok ellenőrzik majd a törvény rendelkezéseinek végrehajtását, és minden hatósági eszköz a rendelkezésükre áll, amely a kötelezettség teljesítésének kikényszerítéséhez szükséges.

Hende Csaba kiemelte: a magyar nyelvű felirat kötelezettsége nem vonatkozik a már meghonosodott idegen eredetű kifejezésekre, mint például a pedikűr, a manikűr, a szalon. Hozzátette: amennyiben vita keletkezik az eljáró hatóság és az érintett között, akkor az MTA Nyelvtudományi Intézete foglal állást.

Az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára hangsúlyozta azt is, hogy a törvény nem érinti a hazai etnikai és nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogait. - A kormány tisztában van azzal, hogy a magyar nyelv épségének megőrzése milyen fontos, az állami feladaton túlmutató össztársadalmi ügy, hiszen nyelvében él a nemzet - mondta Hende Csaba. Hozzáfűzte: szükség volna például egy nyelvújítási mozgalomra, hiszen manapság a modern technológia, az informatika és egyéb területek az idegen nyelvű szakkifejezések özönét zúdítják a magyar nyelvre.

- A nyelvművelő szervezetek kezdeményezték a magyar nyelvet érő idegen nyelvi hatások megfelelő kezelésének szabályozását - emlékeztetett Hende Csaba. Mint elmondta, aláírásgyűjtési mozgalom is indult a felhívás nyomán, és a civil kezdeményezést az Igazságügyi Minisztérium öntötte "jogi formába", melyet Grétsy Lászlón keresztül a civil körrel és az MTA nyelvi szekciójával vitattak meg.

  • kapcsolódó anyagok
REKLÁM