Az állampolgári jogok országgyűlési biztosai ajánlásainak eredményessége

Tizenkét év, 80 ezer ügy, ötezer ajánlás, kezdeményezés, javaslat. Minden ötből négyet elfogadtak az érintettek. Egy-egy vizsgálat során a biztosok akár több címzettet is megszólíthatnak és az egyedi ügyek rendezése mellett kezdeményezhetik a sokakat érintő visszás helyzetek orvoslását is.

Az állampolgári jogok biztosainak tevékenységét számokkal összegző rövid statisztika mögött adatokkal nehezebben leírható körülmények is vannak.

Az elfogadott ajánlásokról a panaszosok minden esetben értesítést kapnak, és ők ismételten a biztoshoz fordulnak, ha nagyon elhúzódna, vagy nem az ajánlásnak megfelelően születne megoldás. Az ajánlások egy része nem csupán egyedi közigazgatási eljárás felülvizsgálatára irányult, hanem – akár annak tisztázásával, hogy a hatóság a rá vonatkozó jogszabályokat betartotta – az eljárást megalapozó szabályok kapcsán is megállapította, hogy azok az állampolgári jogok sérelmét idézték elő.

Az elmúlt 12 évben az állampolgári jogok biztosai több mint 1300 jogszabályt érintő kezdeményezést tettek, amelyek közül minden harmadik törvényalkotásra, törvény módosítására, vagy annak hatályon kívül helyezésére irányult. Ezek közül háromszázat az adott jogszabály előterjesztésére jogosult minisztériumok elfogadtak, 120 javaslatot elutasítottak, és az esetek 7 százalékában még nem adtak érdemi választ. A kormányrendeletekkel kapcsolatos csaknem 250 javaslat kétharmadát fogadták el, és csupán az esetek egyharmadában nem érkezett válasz, vagy már elutasító volt a reakció. Az alacsonyabb szintű jogszabályok, a miniszteri rendeletek és az államirányítás egyéb eszközei – például határozatok, szabályzatok és más általános intézkedések – körében a biztosok összesen 430 kezdeményezéssel éltek, minden négyből három esetben a válasz elfogadó volt. A különböző szintű önkormányzatoknak címzett, rendeletalkotással összefüggő 220 ajánlásnak csupán a kétharmadával értettek egyet a testületek.

A biztosok az elutasításokat sem kudarcként élik meg. Néha azt is be kell látniuk, hogy például források hiányában az érintett szervek egyetértésük dacára sem képesek egyes problémák rövid távú rendezésére. Pénzhiányra, létszámhiányra, vagy más jogszabályokkal való harmónia előzetes megteremtésének szükségességére hivatkoztak a legtöbbször azok, akik nem tudták elfogadni a biztosok javaslatait, felhívásait. Ilyen esetekben az ombudsmanok döntöttek arról, hogy fenntartják vagy újabb egyedi esetek feldolgozását követően módosítják-e korábbi ajánlásukat, a megoldásra megadják-e a kért haladékot, a módosított ajánlásaikat más címzettekhez is továbbítják-e.

Az ombudsman azt is tudomásul veszi, ha az egyes ügyekben felvetett problémákat a címzettek nem az ajánlásban megfogalmazott eszközökkel, hanem a visszásság rendezésére alkalmas más módon kívánják orvosolni. Az országgyűlési biztosok ma már egyre több esetben élnek azzal a törvényi lehetőséggel, hogy az Alkotmánybíróságnál indítványozzák az érintett jogszabály alkotmányossági vizsgálatát, megállapítják, hogy a visszásságot egymásnak ellentmondó szabályok, vagy nem kellően kimunkált részletszabályok okozzák.

A biztosok ajánlásainak eredménye