Hatékonyabb fellépést sürgetett a szélsőségesek ellen a miniszterelnök

2008.11.18. MTI

Hatékonyabb fellépést sürgetett Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a hazai szélsőségesek ellen, és ezt azért tette, mert amíg ez hiányzik, addig a magyar diplomácia is nehezebben tud érvelni a Szlovákiával kialakult vitákban - mondta Lakner Zoltán politológus hétfőn az MTI-nek.

Gyurcsány Ferenc a szlovák miniszterelnökkel folytatott szombati megbeszélést követően kijelentette: ha kell, törvénymódosítást kezdeményez - a véleménynyilvánítás alapvető szabadságjogának megőrzése mellett - azért, hogy csökkenjen a veszélye annak, hogy a magyar nacionalizmus és radikalizmus átléphesse az országhatárt. A magyar kormányfő ezután felkérte Draskovics Tibor igazságügyi minisztert, hogy a parlament alkotmányügyi bizottságával együttműködve az elmúlt évek hazai jogalkotási, alkotmányossági vitáinak számbavételével és az új konfliktusok lényegének megismerésével tegyen javaslatot a kormánynak, milyen módon lehet gátat vetni annak, hogy a hazai radikális, szélsőséges mozgalmak rombolják Magyarország tekintélyét, és ürügyet szolgáltassanak a régióban Magyarország elleni fellépésre.

Lakner Zoltán szerint a miniszterelnök felkérése nyomán kiújulhatnak az itthoni viták a szélsőséges szervezetekkel, a gyűlöletbeszéddel és a véleményszabadsággal, egyesülési szabadsággal, gyülekezési szabadsággal kapcsolatban.

Ugyanakkor új érv van a kormányfő kezében, hiszen ez most már nemcsak hazai, hanem térségi ügy, amely "diplomáciai problémává tornyosult". A magyar diplomáciának érvelnie kell a Szlovákiával folytatott vitákban, és ezt nehéz úgy tenni, hogy Magyarország nem tudja betiltani a szélsőséges szervezeteket - tette hozzá a politológus.

Egy szervezet betiltása azonban természetesen nem jelenti azt, hogy az azzal szimpatizáló egyének csoportjai a schengeni határokat átlépve más országokban ne demonstrálhatnának akár egyenruhában is - jegyezte meg.

Lakner Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy mindez nemcsak a szlovák-magyar viszonyban jelentkező probléma, hiszen más uniós országokban is van sajtóvisszhangja a történteknek, és ott többnyire nem jut érvényre az a különbségtétel, hogy míg Magyarországon csak az utcán, marginális csoportok jelenítik meg a radikalizmust, addig Szlovákiában az a kormányoldal integráns része.

A miniszterelnök felvetése arra irányul, hogy ha itthon keményebb, gyorsabb, hatékonyabb a szélsőséges szervezetek elleni fellépés, az a magyar diplomáciának jobb tárgyalási pozíciót jelent - összegezte a politológus hozzátéve, hogy egyes vélemények szerint a meglévő jogszabályok is adnak lehetőséget a hatóságoknak a hatékonyabb fellépésre, ezért a jogalkotási lépések előtt a hatályos törvények végrehajtását kellene számon kérni a jogalkalmazóktól.

Háttér

November 8-án a nyíregyházi Nemzeti Őrsereg 28 tagját tiltott önkényuralmi jelképek viselése és az emberi szabadságjogok elleni propaganda gyanújával állították elő a szlovák rendőrök Királyhelmecen. Az őrsereg tagjai a Felvidék 1938-as visszacsatolásának évfordulóján akartak a határhoz közeli kisvárosban megkoszorúzni két világháborús emlékművet.

Robert Fico nyomban rendkívüli sajtótájékoztatón emelte fel a szavát az ellen, hogy a független Szlovákia területén "egyenruhás magyar nácik" népszerűsítsék az eszméiket. Robert Kalinák belügyminiszter szerint a 28 személy "a Szálasi-féle náci egyenruha másolatát" öltötte magára.

A Nemzeti Őrsereg egyenruhás tagjai először 2007. június 4-én tűntek fel a nyíregyházi Trianon-megemlékezésen. Azt követően részt vettek az általuk testvérszervezetüknek tartott Magyar Gárda alakuló eskütételén, majd - megfogalmazásuk szerint - "roma bűnözés elleni" demonstrációkon. Olaszliszkától Tatárszentgyörgyön át Vásárosnaményig sok településen vonultak fel.

A Nemzeti Őrsereg Hagyományőrző Egyesület hivatalos bejegyzését 2008. január 14-én elutasította a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság, hiánypótlásra felszólítva a szerveződést. Ennek eleget tettek, így az egyesület bírósági nyilvántartásba vétele 2008 nyarán megtörtént. E határozat ellen azonban az ügyészség fellebbezett; az ügyben a másodfokú döntés a Debreceni Ítélőtáblára vár.

Gyurcsány Ferenc szerint egy másik szervezet, a Magyar Gárda is problémát okoz Magyarországnak azzal, hogy súlyosan sérti az európai normákat, a békés egymás mellett élés szabályait.

A Magyar Gárda megszüntetése érdekében az ügyészség által indított polgári per már több mint fél éve tart a Fővárosi Bíróságon, de még nem született meg az elsőfokú ítélet. Az eljáró bírót megfenyegették, ezért bírócserére is sor került.

A szélsőséges szervezetek elleni fellépés nem teljesen előzmény nélküli Magyarországon: 2003 februárjában a Vér és Becsület feloszlatását kérte a bíróságtól a Fővárosi Főügyészség többek között arra hivatkozva, hogy annak tagjai az egyesületi törvénybe, az alkotmányba és több nemzetközi jogi dokumentumba ütköző módon újfasiszta nézetekkel azonosultak, és azokat képviselték.

A jogerős ítélőtáblai határozat szóbeli indoklásakor elhangzott, hogy az egyesület képviselői számos rendezvényen hungaristának, nemzetiszocialista irányultságúnak nevezték magukat és szervezetüket.

Korábban a Vér és Becsület Kulturális Egyesületet egy hasonló eljárásban feloszlatta a bíróság, és még az utódszervezet bejegyzését is elutasították.

  • kapcsolódó anyagok
ALAPJOGOK
GYÜLEKEZÉSI JOG
GYŰLÖLETBESZÉD