Nehezítheti a segítségnyújtást az egységes segélyhívó működtetése

2009.01. 9. MTI

Mai formájában esetenként kifejezetten megnehezíti az egységes szemléletű segítségnyújtás megszervezését a 112-es egységes európai segélyhívó hazai működtetése az állampolgári jogok biztosa szerint. Az Országgyűlési Biztos Hivatala (OBH) csütörtöki, MTI-hez eljuttatott közleménye szerint Szabó Máté a kormányhoz fordult javaslattal.

Az ombudsman azt javasolta, a kabinet fordítson kiemelt figyelmet az egységes segélyhívó rendszer megteremtéséhez szükséges jogalkotási feladatok elvégzésére.

Az állampolgári jogok biztosa egy baleset kapcsán saját hatáskörében indított vizsgálatot, hogy alapjogi szempontból is elemezze az elhúzódó mentés körülményeit. A hír ugyanis arról számolt be, hogy a mentők 50 perccel a riasztás után érkeztek, mert a bejelentők információi alapján nem találták meg a baleset helyszínét. A sérültet egy véletlenül arra járó mentőautó személyzete próbálta ellátni. Közben vita folyt rendőrkapitányságok között az illetékességről ahelyett, hogy a mentőket riasztották volna - olvasható az OBH közleményében az ügyről.

A hivatal közleménye emlékeztet arra, hogy a 112-es szám működésével kapcsolatos korábbi ombudsmani tapasztalatok szerint a segítségnyújtás késedelme döntően három okra - a riasztási lánc több áttételére, a hívó fél helyzetmeghatározásának problémájára, valamint az esetleges információtorzulásra - vezethető vissza. Ezúttal a helyzetmeghatározással volt probléma. (A 112-es hívószám Magyarország teljes területéről, bármely hálózatból, bármilyen típusú készülékkel hívható.)

Mint írják, a segélyhívások egységes kezelése több országban magas színvonalon működik. Ott rövidült a kiérkezések ideje, javult a beavatkozásban résztvevő szervezetek együttműködése, kommunikációja. Magyarországon immár öt éve van hatályban az elektronikus hírközlésről szóló törvény, amely lehetővé és kötelességgé teszi, hogy telefonos szolgáltató a segélyhívások esetén átadja a hívó fél azonosítására, illetve helymeghatározásra alkalmas adatokat. Ennek ellenére csaknem valamennyi ügyeleten megfogalmazták, hogy "lehetőséget kellene teremteni" a segélyhívó fél helymeghatározására.

A vizsgált ügyben a baleset helyszínét csak hosszabb idő alatt tudták azonosítani, és az ombudsmannak megküldött iratok és hangfelvételek még utalást sem tartalmaztak arra, hogy a szolgáltatóktól bárki kért volna tájékoztatást. A résztvevők között nem volt érdemi kommunikáció, így egymástól függetlenül próbálták megkeresni a sérültet - olvasható a közleményben.

"Az ombudsman megállapította, hogy elégtelenül működött a segélykérő rendszer, nem lehetett pontosan megállapítani a baleset helyszínét, és ez sértette az élethez, testi épséghez, illetve a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való, Alkotmányban deklarált jogot" - olvasható az ombudsman kommünikéjében.

  • kapcsolódó anyagok
HÍRKÖZLÉS
OMBUDSMAN