Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) az illegális graffiti jelenség visszaszorítását fontos feladatának tartja. Az illegális graffitizés rombolja a városképet, a jelenséggel szemben nyilvánvalóan fel kell lépni. Ennek – az IRM álláspontja szerint – legalkalmasabb formája az összehangolt, közös cselekvés.

Az IRM komplex cselekvési tervet készített. A tárca az összefogáson alapuló, a megelőzés eredményeit és eszközeit felhasználó beavatkozások szükségességét, ezek közül különösen a helyreállító igazságszolgáltatás módszereit és az érdekeltek együttműködésén alapuló kezdeményezéseit tartja a leghatékonyabb megoldásnak.

CSELEKVÉSI TERV AZ ILLEGÁLIS GRAFFITI ELLEN:

1. Együttműködés kialakításának támogatása a falfirka elleni küzdelemben érintett szervezetek, különösen a helyi önkormányzatok, rendőrség, közterület-felügyelet, polgárőrség között.

  • Javaslat készül az érintett nagyvárosi helyi önkormányzatoknak és szövetségeiknek arról, hogy az illegális graffiti elleni fellépésben alkalmazzák az utcai szociális munka eszközeit, a kortárssegítés módszerét használó, az elkövető fiataloknak alternatívát jelentő támogató tevékenységi elemeket. A megfelelő civil partnerek és szociális szolgáltatások felkutatásához az IRM – a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, az Önkormányzati Minisztérium, az Igazságügyi Hivatal (Pártfogó Felügyelői Szolgálat), Országos Polgárőr Szövetség együttműködését kérve – szervezési támogatást nyújt.
  • Az Országos Bűnmegelőzési Bizottság (OBmB) 2008. évi szeptemberében – (i) a helyi közösség biztonságérzetét hátrányosan befolyásoló problémák megoldását, valamint (ii) a településszépítést, az épített környezet értékeit megőrizni, fejleszteni kívánó, a jogsértéseket visszaszorítását célzó – bűnmegelőzési pályázati felhívásának és pályázati dokumentációjának eljuttatása az Önkormányzati Minisztériumnak, Országos Rendőr-főkapitányságnak, Országos Polgárőr Szövetségnek, valamint az országos önkormányzati szövetségeknek.
  • Az OBmB pályázatán nyertes az illegális falfirka elleni tevékenységeket tartalmazó projektek – megvalósítási idő: 2008. november 1. és 2009. május 15. között – fokozott szakmai támogatása, a projekt végrehajtása során elért eredmények rendszeres ismertetése.

    2. A felderítési hatékonyság növelése graffiti-jelenség elleni fellépésben érintett szereplők szakértelmének és cselekvési hajlandóságának növelésével.

  • Rendőrségi nyilvántartási rendszert kell kialakítani és működtetni az észlelt szabálysértésekről és bűncselekményekről, valamint a jól azonosítható elkövetői csoportokról és jellegzetes tag-jeikről a bűnüldözési tapasztalatok hatékonyabb hasznosítása érdekében. A rendőrség az internet-figyelés eszközével is bővítse az elkövetőkről/elkövetői csoportokról rendelkezésre álló ismereteit. A rendőrség szakmailag támogassa az antitag-diszpécserszolgálatok működtetésére irányuló kezdeményezését és országos szintű kiterjesztését. A járőröket fogékonnyá kell tenni a cselekmények észlelésére, és ösztönözni kell az azok elleni azonnali, gyors fellépésre.
  • A Rendészeti Kodifikációs Főosztályon elkészült a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény módosításának tervezete. Ez a közterület-felügyeletek hatáskörét a társadalmi bűnmegelőzési feladatokkal bővíti, lehetőséget ad a rendőrség és a közterület-felügyeletek hatékonyabb együttműködésére az illegális falfirka elleni küzdelemben.
  • A rendőrségnek intenzívebb együttműködést kell kezdeményeznie a lakossággal. A lakosságot aktív fellépésre kell ösztönözni és a bejelentéseket gyors és hatékony hatósági felderítésnek kell követni.
  • Tájékoztató elkészítése és eljuttatása a települési (nagyvárosi) önkormányzatok polgármestereinek a hatályos jogszabályokról, az alkalmazható szankciókról, valamint a megelőzés és helyreállítás jó gyakorlatairól.

    3. A visszatartó hatás fokozása kommunikációval

  • Rövid és „hatásos” tájékoztató kiadványt kell készíteni a falfirka jelenségéről, az azzal okozható erkölcsi és anyagi károkról, valamint a jogkövetkezményekről a gyerekeknek és a fiataloknak. A tájékoztató szakmai tartalma felhasználható lenne a fiatal generáció környezettudatos magatartásának erősítésére. A tájékoztatót a falfirkákat készítők által frekventált egyéb helyeken (üzletekben, extrémsport pályákon, legálfalak területén, ifjúsági klubokban) is el kell helyezni. A tájékoztató anyagnak mindenképpen magában kell foglalnia a büntető törvénykönyv és a szabálysértésekről szóló törvény releváns tényállásainak, a lehetséges szankcióknak, valamint a jogellenesen okozott kár megtérítése polgári jogi szabályainak ismertetését.
  • Médiakampány szervezése, amelynek keretében a sikeres rendőri, igazságszolgáltatási eljárások, anonimizált bírósági ítéletek elektronikus formában közzétételre kerülnek. A rendőrség és az IRM kiemelt kommunikációs feladatává kell tenni azt, hogy – legalább félévente, jelentősebb ügy esetén soron kívül – ismertessék a vonatkozó statisztikákat, a sikeres rendőri intézkedéseket, kísérjék figyelemmel az ítélkezési gyakorlatot, hívják fel a nyilvánosság figyelmét az ilyen ügyekben tartandó tárgyalásokra. Cél az, hogy mind a lakosság, mind az elkövetők érzékeljék azt, hogy a problémát „komolyan veszik” a hatóságok.
  • Gyűjteni kell a pártfogó felügyelői szolgálatok közreműködésével a rongálás tényállásába sorolt graffitizést elkövetőkkel kapcsolatos esetleírásokat, riportokat. Ezeket a szaktárca a helyreállító programok és az azokban résztvevő elkövetők/áldozatok/lakóközösségek ezzel kapcsolatos tapasztalatai széles körű megismertetése céljából minden érintetthez eljuttatja és a honlapján közzéteszi.
  • A jelen javaslat alapján létrejött valamennyi dokumentum (tájékoztatók, esettanulmányok, jó példák, stb.) közzététele az IRM (www.irm.gov.hu) és az OBmB (www.bunmegelozes.hu) szakmai weboldalán.

    4. El kell érni, hogy az illegális falfirka elkövetéséért felelősségre vontakkal szemben a lehető legtöbb esetben alkalmazzanak kár-helyreállítást, jóvátételt eredményező szankciókat.

  • Annak érdekében, hogy az illegális falfirka elkövetőivel szemben nagyobb számban alkalmazzanak jóvátételi jellegű szankciókat, a büntetés végrehajtására lehetőséget biztosító munkahelyekről és programokról rendszeres tájékoztatást kell nyújtani a legfőbb ügyésznek és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökének.
  • A Btk. új általános része az ún. „koktél büntetések” kiszabásának lehetővé tételével 2010-től megteremti a kellő jogszabályi hátteret ahhoz, hogy az elkövetőkkel – így a rongálás tényállását megvalósítókkal – szemben a személyre szabott, az okozott kár helyreállítását elősegítő szankciókat tágabb körben alkalmazzák.