Egyéves az új Polgári Perrendtartás - Lehetőségeket vagy akadályokat teremt az új törvény? - Szakértők válaszolnak | Budapest, 2019. március 20. szerda | Regisztráljon most!

Adatvédelmi biztos - A népszámlálás során gyűjthető etnikai adatokról

2009.04.10. Jogi Fórum / OBH

Nem tartja kizártnak Jóri András adatvédelmi biztos az etnikai adatok rögzítését a 2011. évi népszámlálás alkalmával az adatvédelmi garanciák maradéktalan betartása esetén.

Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosa és Jóri András, adatvédelmi biztos a közelmúltban közös munkában állapodott meg az etnikai adatkezelés kérdéseinek áttekintésére.

Ennek keretében a kisebbségi biztos egyrészt kezdeményezni kívánja, hogy az etnikai hovatartozásra vonatkozó adatok is részét képezzék a 2011. évi népszámlálásnak, másrészt felkérte az adatvédelmi biztost a korábbinál hatékonyabb ugyanakkor az adatvédelmi szabályokkal összhangban lévő etnikai adatgyűjtés feltételeinek kidolgozására.

A magyar jog a kötelező népszámlálás során kizárólag úgy teszi lehetővé az etnikai adatok gyűjtését, ha az önkéntesség és az anonimitás az adatgyűjtés és feldolgozás minden fázisában biztosított. Ez azt jelenti, hogy még a kérdezőbiztosok sem tudhatják meg, hogy a polgárok milyen nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozónak vallják magukat.

A 2001. évi népszámlálás alkalmával az etnikai hovatartozásra vonatkozó adatokat a kérdőív egy külön oldala tartalmazta azzal a felirattal, hogy az ilyen adatok szolgáltatása nem kötelező. Ez a megoldás feltehetőleg sokakat nem győzött meg arról, hogy adataik titokban maradnak, ezért a roma kisebbségre vonatkozó adatok messze alatta maradtak a más mérések, kutatások alapján becsülhetőtől.

Az adatvédelmi ombudsman javasolja, hogy az állampolgár a népszavazási kérdőívtől független külön lapon, a kérdezőbiztos által nem ellenőrzötten maga töltse ki a kisebbséghez tartozásra (és más különleges adatokra) vonatkozó adatokat, és azt lezárt borítékban adja át a kérdezőbiztosnak. A két dokumentum ugyanazt az azonosító számot tartalmazza. Ha az alapkérdőív személyazonosításra alkalmas adatokat nem tartalmaz (ahogy 2001-ben sem tartalmazott), akkor az adatok központi feldolgozása, a két adatlap adatainak összekapcsolása nem jár személyes adatok kezelésével. Alkalmas lehetne ugyanakkor arra, hogy az etnikai kisebbségek számáról, területi megoszlásáról, életkörülményeiről a korábbinál sokkal pontosabb képet adjon.

  • kapcsolódó anyagok
ADATVÉDELEM
ADATVÉDELMI BIZTOS
KISEBBSÉGI JOGOK
KISEBBSÉGI JOGOK BIZTOSA