Rendezett munkaügyi kapcsolatok

2009.06.26. Jogi Fórum / OMMF

Változik a munkaügyi hatóság eljárása - Összefoglaló a munkaügyi ellenőrzést, valamint a közbeszerzési eljárás és az államháztartási támogatás kizáró okait érintő változásokról.

A rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményét érintő törvények módosításáról és egyéb, munkaügyi szempontból szükséges intézkedésekről szóló 2009. évi XXXVIII. törvény által bevezetett módosítások jelentős mértékben kihatnak a munkaügyi hatóság eljárására.

Ennek megfelelően a 2009. június 1-ét követően indult eljárásokban az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) bizonyos jogsértések esetén nem mérlegelhet a bírság kiszabását illetően; ezekben az esetekben a munkaügyi hatóság törvényben előírt módon, kötelezően szab ki bírságot. A kötelezően bírsággal sújtandó jogsértések a következők:

  • a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére és kötelező tartalmi elemeinek meglétére, továbbá a foglalkoztató írásbeli tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó rendelkezések megsértése - azaz pl. a munkáltató írásba foglalt munkaszerződés nélkül, vagy színlelt szerződéssel alkalmaz valakit, vagy a munkaszerződés nem tartalmazza a munkavállaló személyi alapbérét stb. (munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény Met. 3. § (1) a) pont),
  • a munkaviszony létesítésével, megszűnésével, illetőleg megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettségek megsértése – azaz a foglalkoztató nem jelenti be a munkavállaló munkaviszonyának kezdetét, végét az adóhatóság felé (Met.) 3. § (1) b) pont),
  • a foglalkoztató nem tett eleget a munkaidő-nyilvántartás vezetésére vonatkozó kötelezettségének, illetve kettős nyilvántartást vezetett (Met. 3. § (1) bekezdés c) pont),
  • a munkáltató nem tartotta be a nők, a fiatal munkavállalók és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására vonatkozó sajátos szabályokat – a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvényben /Mt./ előírt munkaidő kedvezmények, tilalmak betartása (Met. 3. § (1) bekezdés e) pont),
  • a munka- és pihenőidőre vonatkozó szabályokat a munkaügyi ellenőrzéssel érintett telephelyen foglalkoztatott munkavállalók legalább húsz százaléka vonatkozásában megsértette- (Met. 3. § (1) bekezdés f) pont),
  • a foglalkoztató hatósági nyilvántartásba vétel hiányában folytat munkaerő-kölcsönzésre irányuló tevékenységet – azaz a munkáltató székhelye szerint illetékes munkaügyi központnál nem történt meg a nyilvántartásba vétel (Met. 3. § (1) bekezdés k) pont),
  • a jogszabályban vagy kollektív szerződésben – ideértve a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett kollektív szerződést is – megállapított munkabér összegére, valamint a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezéseket a munkaügyi ellenőrzéssel érintett telephelyen foglalkoztatott munkavállalók legalább húsz százaléka vonatkozásában megsértette, ide nem értve a felszámolási eljárás alatt álló foglalkoztatót - (Met. 3. § (1) bekezdés g) pont),
  • a munkavállalók gazdasági és társadalmi érdekei védelme céljából szakszervezet szervezését biztosító alapjogait megsértette, vagy a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállalónak, az üzemi és a közalkalmazotti tanács tagjának vagy a munkavédelmi képviselőnek a munkajogi védelme tekintetében az Mt. 28. §-ának (1) bekezdésében meghatározott munkáltatói kötelezettséget elmulasztotta (Met. 3. § (1) bekezdés l-m) [n)] pont),
  • külföldi Magyarországon engedélyhez kötött foglalkoztatása esetén – a külön jogszabályban meghatározott engedély megkérésére vonatkozó kötelezettségét elmulasztotta- (Met. 3. § (1) bekezdés i) pont).

Jelentős változás következett be a közbeszerzésekből és az állami támogatásokból való kizárást illetően:

A közbeszerzésekből és az állami támogatásokból való kizárás meghatározott - a korábbi szabályozáshoz képest eltérő (!)jogsértésekhez és bírsághoz (illetve Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészébe történő befizetésre kötelezéshez külföldi munkavállaló engedély nélküli foglalkoztatása esetén) kapcsolódik.

Bizonyos jogsértések automatikus kizárást eredményeznek, míg többségük csak akkor, ha a közigazgatási határozat jogerőre emelkedésétől és végrehajthatóvá válásától számított két éven belül a hatóság a korábbival azonos jogsértés elkövetését állapította meg.

A rendezett munkaügyi kapcsolatok szempontjából kizáró feltételt képező jogsértések közül, az alábbi, két fajta jogsértés első alkalommal történő elkövetés esetén is kizárást eredményez az állami támogatásokra való jogosultságból:

1. a munkaviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettség elmulasztása (az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. § (4) bek. a) pont),

2. a munkavállalók képviselőivel (szakszervezet vagy üzemi tanács, üzemi megbízott, illetve közalkalmazotti tanács, közalkalmazotti képviselő) vagy a szakszervezet, üzemi tanács, illetve közalkalmazotti tanács képviselőjével összefüggésben

  • a szakszervezet szervezését biztosító szabályok megsértése, vagy
  • az Mt. 23. §-a (4) bekezdésében meghatározott, a munkáltatót a szakszervezeti kifogással érintett intézkedés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó kötelezettség teljesítésének elmulasztása, vagy
  • az Mt. 28. §-ának (1) bekezdésében meghatározott munkáltatói kötelezettség elmulasztása.
  • Fenti két jogsértésen kívül a kötelezően bírsággal sújtandó további szabálytalanságok [államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 15. § (5) bekezdés c)-h) pont] elkövetése esetén akkor kerül sor kizárásra, ha a foglalkoztató két éven belül ismételten azonos jogsértést követ el és az jogerős és végrehajtható határozattal történik. Ez utóbbi rendelkezés a 2009. november 1-je után elkövetett, jogerős és végrehajtható közigazgatási, illetve bírósági határozattal megállapított jogsértésekre vonatkozik.

Fenti változásokkal összhangban az OMMF honlapján történő közzététel útján nyilvánosságra hozandó adatok is változnak. Az erre vonatkozó részletes tájékoztatás

  • kapcsolódó anyagok
MUNKAJOG
KÖZBESZERZÉS