Átalakult a brit igazságszolgáltatási rendszer

2009.10.14. Jogi Fórum / JG

Októberben kezdte meg hivatalosan is működését a brit igazságügyi reform keretében létrehozott új bírósági csúcsszerv, a Legfelsőbb Bíróság (Supreme Court).

A brit Legfelsőbb Bíróság a Lordok Háza igazságügyi funkcióit veszi át. Az Egyesült Királyság alkotmányos hagyományai alapján a legfelsőbb bírói testület sokáig a parlament felső háza volt. Az Egyesült Királyság három részén (Anglia, Wales, Észak-Írország, Skócia státusza etekintetben némileg elkülönült) hagyományosan tizenkét, ún. lordbíró alkotta a legfőbb bírói fórumot, ők mint a Lordok Háza tagjai, formális törvényhozói szereppel is rendelkeztek. Joghatóságuk alá tartoztak az Egyesült Királyság egész területéről polgári jogviták, illetve Skócia kivételével a büntetőügyek. A lordbírák egyes ügyekben felülvizsgálati bíróságként jártak el, tehát csak korlátozott esetkörben lehetett hozzájuk fordulni. A törvényhozó és igazságszolgáltató hatalom Angliában kialakult sajátos összefonódása az elmúlt évtizedekben lezajlott „európai nyitás” után már nem volt tartható, a rendszert elsősorban a strasbourgi esetjog alapján kritizálták, az Emberi Jogok Európai Bírósága több döntésében is számon kérte a joghatósága alá tartozó országokban az államhatalmi ágak szétválasztását.

A Lord Phillips által vezetett új bíróság a korábbi lordbírókból áll, tagjai október elsején tették le a hivatali esküt, ezzel a koncepció kidolgozása után hat, a kérdést törvényi szinten szabályozó Constitutional Reform Act elfogadása után pedig négy évvel működni kezdett az új testület. A Legfelsőbb Bíróság felállításának technikai költsége kb. 60 millió angol font volt.

A külön épületben (Middlesex Guildhall) található bíróság továbbra is speciális fellebbviteli fórumként működik, Anglia, Wales és Észak-Írország területéről gyakorlatilag bármilyen jogághoz tartozó jogvita a Legfelsőbb Bíróság elé kerülhet, a fórum elé utaláshoz azonban szükséges, hogy az adott vita társadalmi jelentőségú legyen: emberi jogi ügyek, és büntetőügyek, mint például annak eldöntése, hogy mennyi hírszerzéssel szerzett információt lehet/kell közölni a terrorizmussal gyanúsított személyekkel egyes kényszerintézkedések alkalmazása előtt, valamint az angol ügyészségi gyakorlatban milyen szempontok szerint kell megállapítani, hogy felmerül-e az öngyilkosságban közreműködés gyanúja. Hatáskörébe tartoznak továbbá a londoni központi kormányzat által az egyes országrészek önálló közigazgatási feladatkörébe utalt (devolution) feladatokkal kapcsolatos jogviták rendezése is. Ez utóbbi feladatát az eredetileg a szuverén közvetlen tanácsadóiból álló Privy Council nevű testülettől vette át, amelynek joghatósága eredetileg a brit korona alá tartozó minden országra kiterjedt, bizonyos esetkörökben szintén továbbra is legfelsőbb fórumként működik, s bár korlátozottan de továbbra is fogad ügyeket a Brit Nemzetközösség tengerentúli országaiból.

Lord Phillips, az új bíróság elnöke beiktatásakor a hatalmi ágak elválasztásának érvényesítésén túl azt is hangsúlyozta, hogy az új bíróság működésével az igazságszolgáltatás egésze válik átláthatóbbá, jobban követhetővé. A különálló testület munkája várhatóan nagyobb figyelmet kap, ennek technikai elősegítése megtörtént: a bíróság épületében minden tárgyaló rendelkezik a tárgyalásokról történő tudósításokat lehetővé tevő hirközlési eszközökkel (korábban csak a Lordok Háza ítélethirdetéseit közvetítették, a meghallgatásokon nem voltak kamerák), továbbá az új testület honlapján folyamatosan elérhetőek lesznek olyan információk, mint az aktuális ügyek leírása, ítéletek, stb.

Mi változik pontosan?

Sokak szerint az átszervezés ugyanakkor nem bír nagy jelentőséggel, a brit igazságszolgáltatás működése a megszokott úton halad, hiszen ugyanazok a személyek viszik tovább a már korábban meghatározott feladataikat. Ez rövid távon igaz is lehet, de hosszabb távon nem feltétlenül. A Lordok Házának tagjaivá választott bírák (tehát az eddigi legfelsőbb bírósági tagok) kiválasztásánál elsősorban belterjes szakmai szempontok érvényesültek, a közvélemény szinte minden esetben csak tudomásul vette a megüresedett helyeket betöltő újabb bíró kinevezését. Az önállóság eredményeként a bíróság szerepe felértékelődhet, a bírák működése jobban szem előtt lesz. Az önállóság és a nagyobb nyilvánosság pedig-előbb utóbb azt is eredményezheti, hogy a közvéleményt egyre jobban érdekli a bíróság összetétele, működése, a bírák munkája pedig (az amerikai rendszerhez hasonlóan) egyre inkább a közbeszéd tárgyává és különböző jogi-politikai érdekeiket érvényesíteni kívánó csoportok céltááblájává válik az Egyesült Királyságban. Az érdeklődés megugrását már most jól jelzi, hogy angol jogászok egy csoportja a bíróság tevékenységét nyomon követő blogot indított.

  • kapcsolódó anyagok
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
KÜLFÖLDI KORMÁNYZATOK