Az ügyvédeket közvetlenül érintő jogszabályváltozások II.

2009.10.26. Jogi Fórum / Csabai Virgínia

Az elmúlt hónapok hazai jogalkotásának módosításdömpingje folytatásaként 2009. november elsejével több, mint 100 (!) jogszabály módosul. A vadonatúj rendelkezések között tucatnyi, az ügyvédek mindennapi munkáját érintő változtatás is megtalálható.

November elsejétől módosul többek között a polgári perrendtartásról-, a gazdasági társaságokról-, a társasházakról szóló törvény, az illetéktörvény, a jogi segítségnyújtásról szóló törvény, valamint a Munka Törvénykönyve is. A régiek megváltoztatása mellett viszont komoly kihívás elé állítja számos új jogszabály is e hivatás gyakorlóit.

Az ügyvédeket - szakmájukból adódóan- minden jogszabálymódosítás érint, hiszen mindannyiukkal szemben elvárás, hogy fejlesszék a tudásukat, naprakészek legyenek a hatályos joganyagból, valamint ismerjék az irányadó bírói gyakorlatot. Ez az ügyfeleknek nyújtott minőségi jogi-szolgáltatásnyújtás lényege és egyben kamarai etikai kódex által rögzített követelmény is. Jelen pillanatban azonban a hihetetlen nagyszámú módosítás lassan átláthatatlan, már most is nem kevés diszkrepancia van a rendszerben.

A cégtörvény módosítása nyomán 2009. szeptember 1. óta cégképviselők esetén kötelező megadni az adóazonosító jelet vagy az adószámot. A gyakorlati alkalmazás során egyből felmerült a kérdés az új paragrafussal kapcsolatban: mi van akkor, ha a cégképviselő külföldi és nem rendelkezik adóazonosító jellel hazánkban? Az IM tájékoztatása szerint a külföldinek bármely közteherviseléssel kapcsolatos azonosítószáma megfelelő, amennyiben az adott állam nem állapít meg adószámot, ez azonban a törvénymódosításból nem derült ki egyértelműen. A változásokkal egyidőben új formanyomtatványok kerültek alkalmazásra. Az átállás sikeres volt, ám nem ment teljesen zökkenőmentesen. A cégszolgálat automatája elvileg 2009. szeptember 1. 0 óráig elfogadta a korábbi sémának megfelelően beküldött kérelmeket, azonban - ügyvédi tapasztalatok szerint - a régi formátumot már előtte nap délután is volt, hogy elutasították. Kibővült a mellékletként benyújtandó dokumentumok köre is, amely 2009. november 1-től egy újabb módosítással (pénzforgalmi szolgáltató igazolása a pénzbeli hozzájárulás megfizetéséről) gyarapodik majd.

Az elektronikus cégeljárás bevezetésekor a cégtörvény kreálta az "ügyvédi aláírásminta" fogalmát, a 2009. augusztustól hatályos 163/2009. Korm.rendelet pedig most megteremti a lehetőségét annak, hogy az ügyvédi aláírásminta az elektronikus cégeljáráson kívül is képes legyen teljes körűen pótolni a közjegyzői aláírási címpéldányt - utat engedve az egyszerűbb, könnyebb és gyorsabb ügyintézés felé. A jövőben, várhatóan a cégbíróságon kívül más hatóságok, így például a földhivatalok is kötelesek lesznek elfogadni azt az ingatlan-nyilvántartási eljárás során.

2009. július 1-től hatályos a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló 2009. évi LII. törvény, ám egyes, ügyvédeket fokozottan érintő rendelkezései majd csak később, 2010. január 1-én, június 1-én, illetőleg 2011. január 1. után lépnek életbe. A törrvény raadikálisan módosítja majd a Pp-t is, amely vélhetően hatalmas áttörést jelent majd a polgári jogi ítélkezés hazai történetében. 2011. július 1. napjától a jogi képviselővel eljáró fél a bíróságnak megküldendő periratokat -a keresetlevél beadásától kezdődően minden egyes beadványt - kizárólag elektronikusan nyújthatja majd be a bírósághoz, valamint a bíróság is ugyanígy, elektronikus úton kézbesíti ezeket az ügyvéd részére. A rendszer gyakorlatba való átültetése hihetetlen módon megváltoztatja majd az ügyvédi irodák tevékenységét. Nemcsak gyorsabb lesz, hanem időt és pénzt is spórol az ügyvédeknek azáltal, hogy az eredetileg is számítógépen megszerkesztett beadványt nem kell külön kinyomtatni, borítékba tenni, postára adni, várni a tértivevény visszaérkezésére, hanem mindezt egy gombnyomással el lehet majd intézni. Csakúgy, mint annak idején az elektronikus cégeljárásra való áttérés, ezt a módosítást is égetően szükségesnek érezte a szakma. (Emlékezzünk csak vissza az átállás előtti időre, amikor ügyvédjelöltek és joggyakornokok tucatjai várakoztak hosszú délelőttöket iratbeadásra a cégbíróságokon.)

Szakmai körökben nagy érdeklődés övezi már hónapok óta azt az új szabályt, amely a fizetési meghagyásokat közjegyzői hatáskörbe utalja. Igaz ugyan, hogy a törvény már a nyáron életbe lépett, továbbra is be lehet még nyújtani papír alapú fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmeket a bíróságokhoz, a teljes átállás 2010. május 31-vel történik majd meg. A 2009. évi L. törvény leginkább a közjegyzők számára érdekes, a változások azonban az ügyvédeket is közvetlenül érintik, hiszen a kisperértékű ügyek zöme fizetési meghagyásból alakul általában perré.

Amire még várni kell....

A módosítások sora itt még közel sem ért véget, sőt, a törvényhozás reformkísérletei az ügyvédi kamarákat is arra sarkallják, hogy újragondolják korábbi rendelkezéseiket. A fővárosban már most várhatóan megváltozik a kirendelt védői lista összeállításának rendje, a Budapesti Ügyvédi Kamara ugyanis hozzáfogott a hatáskörébe tartozó kirendelt védői intézményrendszer átalakításának.

Még jórészt hatályba sem léptek az elfogadott új törvények és módosítások, máris ott van az Országgyűlés előtt az egyéni vállalkozásokról és az egyéni cégekről szóló törvényjavaslat, amely számos más jogszabályt is érint. Változhat a végrehajtói értesítés részletes eljárási szabályairól kormányrendelet is a nagy hibaszázalékkal kikézbesített határozatok jogerőre emelkedésének kiküszöbölése érdekében.

A legnagyobb megmérettetés azonban kétségtelenül az új Ptk. bevezetése lesz nemcsak az ügyvédek, hanem az egész jogásztársadalom számára. Habár a Parlament már elfogadta, Sólyom László köztársasági elnök azonban még nem írta alá az új magánjogi kódexet. Ennek ellenére hazánk új polgári törvénykönyve már itt van a kertek alatt és nekünk jogászoknak talán még sosem ketyegett ilyen gyorsan az óránk, mivel mindösszesen néhány hónapunk maradt az új joganyag pontos megismerésére és elsajátításásra.

A cikksorozat 1. része: Módosul az ügyvédi törvény - Az ügyvédeket közvetlenül érintő jogszabályváltozásokról I.

 

  • kapcsolódó anyagok
TÁRSASÁGI JOG
ÜGYVÉDSÉG
GAZDASÁGI JOG
JOGALKOTÁS