Dagad az MTV-botrány

2010.01. 5. Jogi Fórum / Nagy Csilla

A 2009-es év meglehetősen mozgalmas volt a Magyar Televízió számára. Bár elnöke 2008 márciusa óta nincs - több mint 52 év után - júliusban a Szabadság tér 17. szám alól Óbudára költözött.

Éppen sikerült berendezkedni az új székházban, már attól volt hangos a sajtó, hogy miért is kellett székházat váltani és mennyi bérleti díjat (évi 3,5 milliárd forint) kell majd fizetnie az MTV-nek. Majd a kormány rendelete alapján az MTV, a Magyar Rádió és a Duna Televízió is nyilvánosságra hozta, hogy vezetői milyen összegű bért és béren kívüli juttatásokat kapnak, illetve végkielégítést kapnának, ha távoznának posztjukról. Az évek óta anyagi gondokkal küzdő – költségvetési pénzből gazdálkodó – közmédiumok körül ezek az adatok újabb vihart kavartak.

A médiatörvény alapján a nemzeti közszolgálati televízió feladatainak ellátására a Magyar Televízió Közalapítvány zártkörűen megalapította a Magyar Televízió Részvénytársaságot (a továbbiakban: MTV Zrt.), mely egyszemélyes részvénytársaságként működik. A részvénytársaság ügyvezetését az elnök látja el, aki a kuratórium (elnökség) határozatai és a közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzat keretei között irányítja a társaságot. Az állam a központi költségvetés külön fejezetében a részvénytársaságot támogatásban részesíti.

Szeptemberben került először nyilvánosságra a Magyar Televíziót érintő drasztikus költségvetési megszorítás tervezete. Ekkor még – csupán - 5 milliárdos elvonásról volt szól. Az MTV Zrt. ügyvezető alelnöke, Medveczky Balázs akként nyilatkozott, hogy elfogadhatatlan a költségvetési támogatás ilyen nagyságú csökkentése, hiszen az elvonások veszélybe sodornák a regionális hálózat létét, valamint a vallási és a nemzetiségi műsorokat is. A megszorítások egyenlőek lennének az MTV megbénításával, azzal, hogy elveszik a vezető köztelevízió forrásainak csaknem 20 százalékát. Nagy Attila gazdasági igazgató szerint a 2010-re kilátásba helyezett megszorítás arra lenne „alkalmas, hogy fenntartsa a politika érdekében álló költségvetési rövidpórázt. Ez a két jövő évi választás, a parlamenti és a helyhatósági voksolás nagy időtartamú, tehát sokoldalú közvetítését akadályozná meg". Hozzátette továbbá, hogy „az MTV 4 éve nyereséggel zár, míg az azt megelőző tíz évben 50 milliárd forint veszteséget halmozott fel„.

A médiatörvény szerint közszolgálati műsorszolgáltató az a műsorszolgáltató, amely közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzat alapján működik, feladata többségében közszolgálati műsor szolgáltatása, fenntartása alapvetően közpénzekből történik és társadalmi felügyelet alatt áll. Biztosítja a műsorszámok és a nézetek sokszínűségének, a kisebbségi álláspontoknak a megjelenítését, a műsorszámok változatosságával gondoskodik a nézők széles köre érdeklődésének színvonalas kielégítéséről. Közszolgálati műsorszám különösen a művészeti alkotás, a magyar és a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kultúráját bemutató közlés, az oktatási célú ismeretek közzététele, az egyházi és a hitéleti tevékenységet bemutató műsorok, a gyermek- és ifjúsági műsorok vagy a súlyosan hátrányos helyzetben lévő csoportok számára készített műsorok, valamint a hírszolgáltatás.

Mindezek ellenére az MTV Közalapítvány kuratóriumi elnöksége nem járult hozzá a korábban támogatott 2,45 milliárd forintos beruházási hitel felvételéhez, valamint ekkor már a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatban több mint 7 milliárd forintos elvonás szerepelt. Emiatt a kiadások radikális csökkentése és a bevételek növelése vált szükségessé: az MTV megszüntette külső gyártású műsorainak döntő többségét (a sorban az első a Nap-kelte című műsor volt). A súlyosan forráshiányos helyzetben lévő köztévének belső gyártású produkciókat és olyan műsorokat kell ezentúl képernyőre állítania, amelyeknek felhasználási jogával már rendelkezik. Továbbá számos műsorgyártási szerződés teljesítése lehetetlenné vált, a tervezett szerződések nem voltak megköthetők, illetve a próbaidős és a nyugdíjas munkatársaktól a köztévé megválni kényszerült (köztük Vitray Tamástól és Szinetár Miklóstól). November közepén a kuratórium elé került ismét a hitelfelvétel kérdése, amely újra nem kapott támogatást. Az ügyvezető alelnök ekkor felajánlotta lemondását, azonban megegyeznie a kuratóriummal nem sikerült.

A médiatörvény alapján a közszolgálati műsorszolgáltatás biztosítására, függetlenségének védelmére az Országgyűlés létrehozta a Magyar Televízió Közalapítványt. A közalapítvány alapító okiratát az Országgyűlés a jelenlévő képviselők kétharmados szavazatával fogadta el. A közalapítvány kezelő szerve a kuratórium. A kuratórium az Országgyűlés által választott, illetőleg meghatározott szervezetek által delegált tagokból áll. Az Országgyűlés által választott tagok alkotják a kuratórium elnökségét, melyek egyik felét a kormánypárti, másik felét az ellenzéki képviselőcsoportok jelölik, a tagokat négyévi időtartamra választják. A Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumába huszonegy-huszonegy tagot delegálnak civil és társadalmi szervezetek. A kuratórium elnöksége gazdálkodik a közalapítvány vagyonával.

Az ügyvezető alelnök, majd Kapuvári Gábor, az üzemi tanács elnöke is az OGY-hez és a Kormányhoz fordult nyílt levéllel az MTV 1650 dolgozója nevében. A levél szerint a támogatás 30%-ának (7 milliárd forint) elvonása példátlan büntetés, hiszen a tervezet szerint a Magyar Rádió a tavalyival megegyező összegű, a Duna Televízió pedig a tavalyinál több pénzt kaphat 2010-ben. November végén jött a végső csapás: nem elég a 7 milliárdos elvonás, a maradék 2,34 milliárdos céltámogatást sem az MTV, hanem a Duna TV kapja, miután az Országgyűlés elfogadta Jánosi György MSZP-s képviselő módosító indítványát. A képviselő indítványában a száz közéleti személyiség (köztük politikus) aláírásával ellátott Összefogás a Duna Televízióért című dokumentumra hivatkozott.

Az MTV tehát emiatt a 2010-es évre kevesebb közszolgálati - többek között kisebbségi és hitéleti - adást ígér kisebb adásidőben, emellett pedig a regionális stúdiók bezárása tűnt a legvalószínűbb vészforgatókönyvnek. Medveczky Balázs szerint „a törvényhozók célja nem más, mint hogy csődbe vigyék a 2005 óta nyereséges MTV-t.” Jánosi György közleménye szerint a köztévé hosszú évek óta pazarló gazdálkodást folytat (különösen azzal, hogy hatvan munkatárs bére éri el a bruttó egymillió forintot, és 1997 óta nem történt szerkezeti átalakítás), és ezzel a döntéssel éppen azt kérdőjelezik meg, hogy megfelelő szerkezetben és vezetéssel működik-e a közmédium. Mivel úgy gondolják, hogy nem, ezért "nem adnak több extra támogatást". A képviselő hivatkozik továbbá a Legfőbb Ügyészség vizsgálatára is, mely szerint a köztévé törvénytelenül működik.

Az MTV azonban saját, könyvvizsgáló által auditált jelentését citálja, amely szerint gazdálkodása 2005 óta rendben van. Az MTV közleményében olvasható, hogy "Jánosi György a tények félremagyarázásával úgy próbálja beállítani a Legfőbb Ügyészség törvényességi felügyeleti eljárását, mintha az az MTV vezetőségének működésével összefüggésben indult volna. A valóság ezzel szemben az, hogy az eljárás a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának mulasztása miatt indult, mivel a testület - törvényi kötelezettsége ellenére - 2008 márciusa óta nem tud elnököt választani az MTV élére". Azt a politikusi állítást, hogy 1997 óta nem történt a köztelevíziónál szerkezeti változás, azzal cáfolja a köztévé, hogy azóta valójában megfeleződött a dolgozók létszáma. Az MTV a vezetői fizetéseket illetően is cáfol: "A tény ugyanis az, hogy nem hatvan, hanem harminc munkatárs keresete éri el a bruttó egymillió forintot, miközben a többi közmédium csúcsvezetőinek jövedelmei ennél lényegesen magasabbak.".

Decemberben az MTV visszavonta a 2010-es budapesti rendezésű EB tévéközvetítésre vonatkozó garanciát, valamint jelezte, hogy a jogdíjak és a közvetítő vonal költségét sem tudja kifizetni, ezért már az isztambuli rövidpályás EB-t sem tudja közvetíteni. Az MTV közleményben jelezte: szándéka ellenére és gazdasági helyzete miatt kényszerül arra, hogy lemondjon a két esemény közvetítéséről. Az Európai Műsorszolgáltatók Szövetsége (EBU) sietett a köztévé segítségére: felajánlotta, hogy ingyen bocsátja rendelkezésre a 2009. december 10-13. között megrendezendő Rövidpályás Úszó Európa-bajnokság műhold jeleit. Az EBU szerint Magyarországon (is) felül kellene vizsgálni a Kormánynak a köztelevíziókat érintő megvonásokat. A szervezet szerint ezek mértéke veszélyezteti a közmédiumok függetlenségét, bizonyos esetekben a létét is. Az EBU levélben kérte Sólyom Lászlót és Bajnai Gordont a megszorítás átgondolására.

Ezzel egy időben újabb válságkezelő lépésekről döntött a Magyar Televízió menedzsmentje: csoportos létszámleépítés lesz, valamint a 33 éve működő regionális stúdiók felszámolására is sor kerül. A stúdiók bezárásával várhatóan 160 dolgozó munkaviszonya szűnik meg (a tizenkilenc magyarországi megyei önkormányzatot tömörítő Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége és nyolc egyház is tiltakozott a lépés ellen). Eddigi formában nem maradhat fenn a dolgozói jóléti juttatások rendszere sem: a Kollektív Szerződés részleges felmondására kerül sor (bizonyos jövedelem felett valószínűleg megszűnnek a választható béren kívüli juttatások). December 3-án megalakult az MTV Sztrájkbizottsága. Alig egy hét múlva az MTV menedzsmentje visszalépett a létszámleépítéstől: visszavonta a munkaügyi központoknál a mintegy 160 munkavállaló elbocsátásáról korábban tett bejelentést, valamint megállapodás született arról, hogy visszavonják a Sztrájkbizottság létrejötte óta kiosztott mintegy húsz felmondást is.

Csoportos létszámcsökkentés esetén (tehát, ha a munkáltató a döntést megelőző féléves átlagos statisztikai létszáma szerint háromszáz vagy annál több munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább harminc munkavállaló munkaviszonyát kívánja harmincnapos időszakon belül a működésével összefüggő ok miatt megszüntetni) a munkáltató a döntést megelőzően legalább tizenöt nappal köteles az üzemi tanáccsal konzultációt kezdeményezni és azt a döntésének meghozataláig vagy a megállapodás megkötéséig folytatni. Ha a konzultáció során megállapodás születik, azt írásba kell foglalni és meg kell küldeni az állami foglalkoztatási szervnek (regionális munkaügyi központ). A munkáltató a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szándékáról írásban értesíti a regionális munkaügyi központot. Döntéséről pedig az érintett munkavállalót jognyilatkozatának megtételét megelőzően legalább harminc nappal írásban köteles értesíteni.

A Sztrájkbizottság kezdeményezte, hogy a közte és a menedzsment között folyó tárgyalások december 29-én bővüljenek háromoldalúvá a kuratóriumi elnökség bevonásával. A kuratórium képviselői a tárgyaláson nem jelentek meg arra hivatkozással, hogy nincs kuratóriumi döntés arról, hogy milyen álláspontot képviseljenek. Ezt követően nyílt levéllel fordultak a kuratórium elnökségéhez. Kérdéseket tettek fel az MTV működésével kapcsolatban, valamint a terjesztéssel és az adó jövőképével kapcsolatos kuratóriumi elképzeléseket értékelték. A levélre válasz nem érkezett.

Az MTV közleményt adott ki 2010-es műsorrendjéről, melyet szerény költségráfordítás jellemez. Az új műsorrend január 4-én lépett életbe. Változatlanul szerepelnek benne kisebbségi-, vallási- és hírműsorok, azonban nagy költségráfordítást igénylő produkciókat nem gyárt a köztévé. Ugyanakkor kisebb hangsúlyt kap a szórakoztatás és sport, az aktualitásokra, hírekre koncentráló műsorok pedig csak kis mértékben változnak.

A tárgyalások a Sztrájkbizottság és a menedzsment között január 5-én folytatódnak. Úgy tűnik, a köztévé politikai csatározások és a 2010-es parlamenti és helyhatósági választások kereszttüzébe került, mely kizárja, hogy - a médiatörvénynek megfelelően - rendszeresen, átfogóan, elfogulatlanul, hitelesen és pontosan tájékoztasson. Így törvényes működése - az ex lex állapoton túl is - megkérdőjeleződik.

  • kapcsolódó anyagok
MÉDIAJOG
MUNKAJOG