Nem jogerősen ötszázezer forint pénzbüntetésre ítélték Budaházy Györgyöt a budapesti Szabadság téri szovjet emlékmű megrongálása miatt indult büntetőperben kedden a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. A harmadrendű vádlott ugyanekkora pénzbüntetést kapott, a bíróság szerint mindketten bűnösek jelentős kárt okozó rongálásban, amelyet társtettesként követtek el.
A bíróság személyenként ötszáz napi pénzbüntetésre ítélte a vádlottakat, egy napi tétel összegét 1000 forintban állapította meg. Amikor a bírónő a pénzbüntetés átváltásáról beszélt, és megjegyezte, hogy amennyiben nem fizetik be a vádlottak a büntetést, úgy azt ezer forintonként egy napi szabadságvesztésre kell átváltani, a hallgatóságból azt kiabálták: “bőven leülte”. Emellett a vádlottaknak 300 ezer forint bűnügyi költséget is meg kell fizetniük.
Az indokolásban a bírónő kiemelte: abból a szempontból nem volt nehéz dolga a bíróságnak, hogy mindketten beismerték tettüket és részletes vallomást tettek. A bírónő megjegyezte: “sokan próbálták a politika síkjára terelni a történteket”, a bíróságnak ezt a politikai színezetet “le kellett hántania” az ügyről. Erre a hallgatóság soraiból azt kiabálták: “ez cionizmus”, “gyilkosok”, “kettős mérce”, “magyargyűlölet”.
A bíróság szerint az emlékmű nem a kulturális javak közé tartozott, hanem “egyszerűen idegen vagyontárgy volt”, amit a vádlottak megrongáltak, és megjegyezte: már az esztétikai sérülés is elegendő a rongálás megállapításához. Amikor arról beszélt, hogy az ügy politikai színezetét “el kell felejteni”, a tömeg ismét hangos méltatlankodással adott hangot nemtetszésének.
A bírónő felhívta a figyelmet arra: a rongálás büntetési tétele 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztés, de – tekintettel arra, hogy ebben az adott ügyben a legalacsonyabb büntetés is túl súlyos lenne, és a vádlottak személyi körülményei indokolják – alkalmazható az enyhítési szabály, így pénzbüntetést szabott ki.
A bíróság az I.r. vádlott által 2007 március hó 15 napjától, 2007 március hó 28 napjáig fogvatartásban eltöltött időt a kiszabott pénzbüntetésbe beszámította. A bíróság egyúttal kötelezte az I.r. és a III.r. vádlottat az eddig felmerült 753.375.- Ft bűnügyi költség egyetemleges viselésére.
Az ítélet nem jogerős, az elsőrendű vádlott és védője fellebbezést jelentett be, az ügyész és a harmadrendű vádlott, valamint védője három nap gondolkodási időt kért annak eldöntésére, tudomásul veszik-e az ítéletet, vagy fellebbeznek ellene.
A hallgatóság folyamatos bekiabálással zavarta az ítélet indokolását, kommentálta az elhangzottakat, majd az ítélet elhangzása után a Himnusz éneklésébe kezdett. Ezalatt a büntetés-végrehajtás őrei kivezették a tárgyalóteremből Budaházyt. Miután a tömeg elénekelte a Himnuszt, pfujolni kezdett, s a bírónőnek azt kiabálták: “hazaáruló”, “vérbíró”. A rendőrök sorfalat vontak a bíró köré, amíg a hallgatóság elhagyta a tárgyalótermet.
A tévészékház három évvel ezelőtti ostromának éjszakáján történt cselekmény ügyében megvádolt – és más súlyos bűncselekmények gyanújával előzetes letartóztatásban lévő – Budaházyt a tárgyaláson végig a büntetés-végrehajtás kommandósai vigyázták.
Budaházy Györgyöt és három társát azzal vádolta az ügyészség, hogy 2006. szeptember 18-ról 19-re virradó éjjel, a Magyar Televízió székházának ostroma idején megpróbálták lerombolni a szovjet hősi emlékművet, kalapácsokkal, kövekkel ütötték, lefeszítették a szovjet címert, csillagot és a bronz domborműveket.
A keddi tárgyaláson a per másodrendű vádlottja betegség miatt nem jelent meg, a negyedrendű vádlottnak pedig az ügyvédje szenvedett balesetet, így ezt a két ügyet elkülönítették. A tárgyalás az első- és harmadrendű vádlott vonatkozásában bizonyítással zárult ítélethirdetéssel.
Budaházy György az Erzsébet híd 2002-es lezárásával híresült el, később számos tüntetést szervezett, tucatnyi internetes írása miatt a Fővárosi Bíróság tavaly szeptember 16-án, nem jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának előkészületével vádolt férfit.
