Ügyészség: Csaknem duplájára nőtt a korrupciós ügyek száma - Egységes nyomozó hatósági és bűnügyi statisztikai adatokról

2010.04.28. MTI

Csaknem duplájára, 500-ról 900-ra nőtt 2009-ben a korrupciós ügyek száma az azt megelőző évhez képest - ismertették az egységes nyomozó hatósági és bűnügyi statisztika (ENYÜBS) adatait ügyészek a múlt évet értékelő sajtótájékoztatójukon Budapesten szerdán.

Nagy Tibor, a Legfőbb Ügyészség számítástechnika-alkalmazási és információs főosztályának vezetője ezzel kapcsolatban reményét fejezte ki, hogy a növekedés az eredményes felderítésnek köszönhető. Azaz ténylegesen nem emelkedett az ilyen jellegű bűncselekmények száma.

Tavaly is a vagyon elleni bűncselekmények szerepeltek az élen, de az emberölés kivételével nőtt a személy elleni bűncselekmények száma. Összességében 4 százalékkal kevesebb bűncselekményt követtek el tavaly, mint egy évvel korábban. Csökkent a regisztrált bűnelkövetők, ezen belül a fiatalkorúak száma.

Tavaly 100 ezer lakosra 3.928 bűncselekmény jutott. Ezt figyelembe véve a bűnözés szempontjából a legfertőzöttebb Hajdú-Bihar megye és a főváros volt, ahol ez a szám a 6.000-et is meghaladta. Budapesten a Belvárosban csaknem duplájára nőtt a 100 ezer főre jutó bűncselekmények száma. Borbély Zoltán, a Legfőbb Ügyészség szóvivője ezt egyetlen szerver lefoglalásával magyarázta, amelyen olyan sok illegális tartalom volt, hogy a kerületben jelentősen megnőtt a szerzői és szomszédos jogokkal kapcsolatos visszaélések miatti eljárások száma.

Virág György, az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) igazgatója a statisztika értelmezésével kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a jogszabályváltozások, például a szabálysértési értékhatár módosulása, jelentősen befolyásolhatják az adatok változását.

Az ügyészség múlt évi munkájáról szólva Nagy Tibor azt mondta: 2009. december 31-én az 1.728-as engedélyezett ügyészi létszámból 1.660 volt betöltött. A főosztályvezető ügyész aggodalmának adott hangot, miszerint ezzel a létszámmal nem tud megfelelni a vádhatóság az Alkotmánybíróság által támasztott, 2011-től a tárgyalásokon az ügyészi részvételt kötelezővé tevő követelménynek. Tavaly az elsőfokú bírósági tárgyalásokon csaknem 64, a másodfokúakon több mint 87 százalékos volt az ügyészi részvétel.

Az ügyészség múlt évben csaknem 30 milliárd forintból gazdálkodott, ennek döntő részét a 3.891 ügyészségi alkalmazott - az ügyészek mellett titkárok, fogalmazók, ügyészségi nyomozók, tisztviselők, írnokok - bérköltségére fordították. Szintén a költségekről szólva Nagy Tibor ismertette azt is, hogy az ügyészségi eljárások elektronizálására - és ezáltal gyorsítására - az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében 613 millió 800 ezer forintot nyertek pályázaton.

Múlt évben 1.105.737 ügyirat érkezett az ügyészségekhez, ebből 948.006 büntetőjogi, 157.731 törvényességi felügyeleti és magánjogi ügyirat volt. Egy ügyészre 666 ügy jutott. A tavalyi adatsorból kiderült az is, hogy a büntetőeljárást gyorsító jogintézményeket tekintve - így a tárgyalás mellőzésével történő büntetés kiszabását, vagy a gyorsított bírósági eljárásokat illetően - növekedés volt tapasztalható.

Nőtt az előzetes letartóztatások száma is, 5.960 ügyészi indítványból, a bíróságok 5.591-et találtak megalapozottnak. Az ítéleteket, határozatokat tekintve tavaly a bíróságok 67.637 ügyben 91.387 határozatot hoztak az ügyész indítványával egyezően. A vádhatóság váderedményessége 96,9 százalékos volt, amely némi javulást mutat a 2008-as adathoz képest.

Az ügyészek újságírói kérdésre adott válaszából kiderült, hogy akkor is eredményesnek tekintenek egy vádat, ha több súlyos vádpont közül a legsúlyosabb esetében felmentik a vádlottat, s csak a kisebb súlyú vagy súlyúak miatt ítélik el.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐELJÁRÁS
ÜGYÉSZSÉG