Eddig illetékességi okokból tologatták a hatóságok az M3-M30-as autópálya építésénél felmerülő hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen augusztus elején Keller László (MSZP) képviselő által tett feljelentést.
Mára ismételten a BAZ Megyei Rendőr-főkapitánysághoz került az ügy, ahol feljelentés-kiegészítés van folyamatban. Keller képtelenségnek nevezte, hogy a Magyar Autópálya-építő Konzorcium saját “sztrádakommandóval” szűri ki az állami nagyberuházáson feketén dolgozó alvállalkozókat. Keller László szocialista képviselő augusztus 8-án fordult a legfőbb ügyészhez az M3-M30-as sztráda építésénél feltételezett visszaélések miatt. Polt Péter egy héten belül a területileg illetékes Borsod megyei főügyészséget bízta meg az elbírálással. A miskolci székhelyű hatóság feljelentéskiegészítést rendelt el, amelynek lefolytatását a BAZ Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozóosztályára bízta. Utóbbi megállapította: a feljelentésben felsorolt, bűncselekményre utaló adatok esetében az elkövetés helye Budapest. Ezért egy hónapja a Budapesti Rendőr-főkapitányság nyomozó főosztályához tették át az ügyet. Keller szerint a tiltott bányászati tevékenység az M3-M30-as elválási csomópontjától keletre folyt, a Vegyépszer Rt. által épített szakaszon.
“Visszaküldtük BAZ megyébe a feljelentést” – közölte az MH érdeklődésére Dézsi Mihály, a BRFK szóvivője. “Erre azt követően került sor, hogy a Fővárosi Főügyészségtől illetékességi állásfoglalást kértünk, s BAZ megyéét állapították meg”. Keller egy tegnapi lapértesülésre utalva képtelenségnek nevezte, hogy a Magyar Autópálya-építő Konzorcium (MAK) “sztrádakommandója” szűri ki a feketén dolgozó alvállalkozókat az állami nagyberuházásnál. A Világgazdaság tegnapi száma szerint a MAK a helyszínen ellenőrizte a munkát végzők kilétét, s három olyan alvállalkozót talált, amelyek nem voltak bejelentve.
A politikus beadványában súlyos építési hiányokat is felvetett, amelyek Keller megítélése szerint csak jelentős építési ráfordítással hozhatóak helyre, vagy csupán a használatbavétel utáni években derülhetnek ki. A honatya feljelentésében azt is a hatóságok tudomására hozta, hogy a közpénzen épülő nagyberuházás megvalósítását gazdaságilag irracionális és nehezen követhető szervezeti keretek között végzik. Néhány konkrét esetben pedig fiktív – el nem végzett munka utáni – teljesítmény elszámolását vélelmezte a képviselő, aki szakértői vizsgálatokat indítványozott az ügyek kiderítésére.
Miközben az alvállalkozókról vita folyik a közéletben, nem tisztázott a fővállalkozó Vegyépszer Rt. és egy Keller szerint tisztázatlan feladatot végző kft., a Maút közé beékelt cégek szerepe – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Keller László, aki mind ez ideig nem hozta nyilvánosságra a szóban forgó cégek nevét.
