A kompenzációs lista a választási rendszerben - Jogszabályi háttér

2010.09. 1. MTI

Az önkormányzati választáson a tízezernél több lakosú településen és a fővárosi kerületben a képviselők vegyes választási rendszerben - egyéni választókerületben és kompenzációs listán - szerezhetnek mandátumot.

Az egyéni választókerületek és a kompenzációs listás mandátumok száma a települések lakosságszámához igazodik: 25 ezer lakosig 8 egyéni választókerületi és 3 kompenzációs listás mandátum, 50 ezer lakosig 10 egyéni választókerületi és 4 kompenzációs listás mandátum, 75 ezer lakosig 12 egyéni választókerületi és 5 kompenzációs listás mandátum, 100 ezer lakosig 14 egyéni választókerületi és 6 kompenzációs listás mandátum. Minden további 10 ezer lakos után eggyel nő az egyéni választókerületben, és minden további 25 ezer lakos után eggyel nő a kompenzációs listán választott képviselők száma.

A tízezernél több lakosú településeken és a fővárosi kerületben egyéni választókerületi képviselőjelölt az lesz, akit az adott választókerület választópolgárainak legalább 1 százaléka jelöltnek ajánlott, kompenzációs listát pedig az a jelölőszervezet indíthat, amely a település egyéni választókerületeinek több mint felében jelöltet állított.

A választópolgár csak az egyéni képviselőjelöltre szavazhat, és az a jelölt lesz képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta.

A kompenzációs listára a választó nem voksolhat, mert arról a mandátumokat az egyéni választókerületekben összesített töredékszavazatok (vagyis az egyéni választókerületben mandátumot nem szerző jelöltekre leadott érvényes szavazatok) arányában osztják ki.

Nem kaphat mandátumot annak a jelölőszervezetnek a kompenzációs listája, amelynek a jelöltjei a települési szinten összesített kompenzációs szavazatok öt százalékát nem érték el, és az a közös kompenzációs lista sem szerezhet mandátumot, amelyeknek a jelöltjei nem szerezték meg a települési szinten összesített kompenzációs szavazatok tíz százalékát.

A kompenzációs listás mandátum kiosztásához össze kell állítani egy táblázatot, amelyben minden mandátumszerzésre jogosult lista neve alatt képezni kell egy számoszlopot: a számoszlop első száma az adott lista töredékszavazatainak száma, a következők pedig az adott lista töredékszavazatainak száma elosztva hárommal, öttel, héttel, az új osztó rendre az előző osztó kettővel megnövelt értéke.

Ezt követően meg kell keresni a táblázatban előforduló legnagyobb számot, és amelyik lista számoszlopában az megtalálható, az a lista kap egy mandátumot, majd meg kell keresni a következő legnagyobb számot és az a lista is kap egy mandátumot. Ezt az eljárást kell folytatni mindaddig, amíg az összes mandátumot kiosztják.

Ha a táblázatban előforduló legnagyobb szám keresésekor egyenlő legnagyobb számok vannak, akkor az a lista kap mandátumot, amelyik addig még nem szerzett mandátumot, vagy amelyik kevesebb mandátumot kapott, végezetül, amelyik a listasorsolásnál kisebb sorszámot kapott.

Ha a kompenzációs lista jelöltjét polgármesternek vagy az egyéni választókerületben képviselőnek választották, úgy őt a kompenzációs listáról törölni kell, és helyébe a listán következő jelölt lép. A kompenzációs listáról a jelöltek a bejelentés sorrendjében kapnak mandátumot, a kieső jelölt helyébe a sorrendben utána következő jelölt lép.

  • kapcsolódó anyagok
ÖNKORMÁNYZATOK
VÁLASZTÁS