Nyilvános a Margit híd felújításának megvalósíthatósági tanulmánya

2010.12.17. Jogi Fórum/ Adatvédelmi biztos

Jóri András adatvédelmi biztos szerint a kormányhatározat időpontjától a tanulmány kiadása nem tagadható meg.

Állampolgári panaszra vizsgálta meg Jóri András adatvédelmi biztos a budapesti Margit híd felújításának megvalósíthatósági tanulmánya nyilvánosságát. A panaszos azt kifogásolta, hogy Budapest Főváros Önkormányzata nem bocsátotta rendelkezésére másolatban a dokumentumot, mivel a felek között létrejött szerződés értelmében a megvalósíthatósági tanulmány nem hozható nyilvánosságra.

Jóri András megállapította, hogy a megvalósíthatósági tanulmány része annak a dokumentációnak, amely alapján a Kormány dönt a fejlesztés brüsszeli hatóságokhoz történő benyújtásáról. A fejlesztés támogatásáról (több mint 13 milliárd forint) az Európai Bizottság határoz. A Margit híd beruházással kapcsolatos támogatási kérelem előkészítése során a Kormány döntéséig a kérelemhez szükséges dokumentumok tartalma változhat. A támogatási kérelem akkor tekinthető végleges dokumentációnak, amikor arról a Kormány döntött – foglalt állást Jóri András.

Az Önkormányzat és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Regionális Fejlesztési Programok Irányító Hatósága tájékoztatása alapján jelenleg januárra jelezhető előre a Támogatási Kérelem Európai Bizottsághoz történő benyújtása, a projekt döntés-előkészítési szakasza várhatóan december végén lezárul.

A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény a döntés megalapozását szolgáló adatok kezelésével kapcsolatban kimondja, hogy a döntés megalapozását szolgáló adat megismerésére irányuló igény a döntés meghozatalát követően akkor utasítható el, ha az adat megismerése a döntést hozó szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné. A megvalósíthatósági tanulmány kiadása tehát a Kormány határozata meghozatalának időpontjától már nem tagadható meg – foglalt állást a biztos. A Kormány határozatával ugyanis magyar részről a pályázati kérelem benyújtásáról döntés születik, ettől az időponttól tehát a dokumentációt bárkinek joga van megismerni. Ezáltal ellenőrizhető, hogy a kérelem előkészítése és az arról való kormányzati döntés megalapozott volt-e.

Jogellenes a Fővárosi Önkormányzat és a Margit Híd Konzorcium nevében eljáró FŐMTERV Zrt. között létrejött vállalkozási szerződés azon kikötése, hogy a megrendelő Fővárosi Önkormányzat a tervdokumentációt nem hozhatja nyilvánosságra – állapította meg Jóri András. A közfeladatot ellátó szerv kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső információk közérdekű adatnak minősülnek, az ilyen jellegű adatokat pedig – a törvényben megállapított kivételekkel – bárki számára hozzáférhetővé kell tenni. Az 1959. évi IV. törvény (polgári törvénykönyv) szerint, aki az államháztartás valamely alrendszerével pénzügyi, illetve üzleti kapcsolatot létesít, kérésre köteles a jogviszonnyal összefüggő és a közérdekből nyilvános adatokra vonatkozóan tájékoztatást adni.

Nem minősül üzleti titoknak az állami és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai közösségi támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, az azzal való rendelkezéssel, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat.

A törvény kizárólag a technológiai eljárásokra, a műszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, továbbá a know-how-ra vonatkozó adatokhoz való hozzáférést részesíti védelemben. Ha a közérdekű adatot tartalmazó dokumentum ilyen, az igénylő által meg nem ismerhető adatot is tartalmaz, a másolaton azt felismerhetetlenné kell tenni.

 

  • kapcsolódó anyagok
ADATVÉDELEM
ADATVÉDELMI BIZTOS