Tagadták bűnösségüket és a büntetőeljárás törvényességét vitatták a Budaházy-ügyben terrorcselekménnyel megvádoltak a Fővárosi Bíróság (FB) szerdai tárgyalásán.
A vádlottak az egy hete meghallgatott elsőrendű vádlotthoz, Budaházy Györgyhöz hasonlóan nem kívántak érdemi vallomást tenni, a vádirat részleteibe sem mentek bele, azt egyszerűen visszautasították és alaptalannak minősítették.
A bíróság ismertette a korábbi nyomozati vallomásokat azok esetében, aki egyáltalán tettek ilyet, de e vádlottak is inkább csak tagadták a terhükre rótt cselekmények elkövetését. Azt viszont többen is elmondták korábban a nyomozó ügyészek előtt, hogy jelentkeztek a vádbeli Hunnia Mozgalom “katonájának” és kiképzéseken vettek részt.
A büntetőeljárás lefolytatásának módját ugyanakkor több vádlott is kifogásolta a tárgyaláson: törvénytelen fogva tartásról, házkutatásról, lehallgatásról beszéltek, volt, aki szóvá tette, hogy nem ismeri a teljes nyomozati anyagot és ezért nem tud védekezni a vádak ellen, illetve, hogy teljesen indokolatlan, túlzó biztonsági intézkedések sújtják, géppisztolyos, símaszkos kommandósok vigyáznak rá.
A vádlottak jobbára középfokú végzettséggel rendelkező huszonévesek, van köztük hentes, gyógyszergyári dolgozó, épületgépész-technikus. Több vádlott is állt már bíróság előtt és jobbára néhány évvel ezelőtti utcai demonstrációkkal összefüggő cselekmények miatt kapott enyhe büntetéseket.
A tárgyalás elején Budaházy hosszan bírálta az egy héttel ezelőtti első tárgyalásról készült híradásokat, melyek szerinte valótlanságokat tartalmaztak, és arra szólította fel a sajtó munkatársait, hogy a jövőben objektív, tényszerű tudósításokat készítsenek a peréről. Erre a bíró azt kérte, hogy ne a tárgyalásokon polemizáljon a médiával.
A Fővárosi Bíróság legnagyobb termét megtöltő hallgatóság soraiban többnyire Budaházy és a többi vádlott rokonai, támogatói ültek, de ott volt a tárgyaláson Gaudi-Nagy Tamás, Budaházy korábbi védője, a Jobbik országgyűlési képviselője és Morvai Krisztina, a Jobbik európai parlamenti képviselője is.
Az eljáró bírói tanács elnöke a tárgyalás zavartalansága érdekében folyamatosan tájékoztatta, illetve figyelmeztette a sajtó munkatársait, a hallgatóságot, és esetenként a védőket is.
A másfél éve fogva tartott, kommandósok kíséretében a terembe lépő Budaházy Györgyöt az első tárgyaláshoz hasonlóan a hallgatóság tapsa fogadta, mire a bíró ezúttal is figyelmeztette a jelenlévőket a tárgyalás rendjének és méltóságának megőrzésére, illetve arra, hogy tartózkodjanak mindenfajta véleménynyilvánítástól, tetszésük vagy nemtetszésük hangos kifejezésre juttatásától.
A bíró az elektronikus média munkatársainak több ízben felhívta a figyelmét arra, hogy a tárgyalás nem közvetíthető, előfordult, hogy a Fővárosi Bíróság esküdtszéki termének hallgatóság elől elzárt karzatáról kellett kiküldeni egy embert, egy védői felszólalás után pedig így fakadt ki a tanácselnök: “Ilyet már ne játsszunk, hogy a védő megbízása 11 óra 15 perckor megszűnik!”
Az egyik, terrorcselekménnyel vádolt személy azt kérte, hogy a szerdai tárgyalásról annak befejezése előtt engedjék el “halaszthatatlan” tanulmányi kötelezettségeire való tekintettel. Az eljáró tanács elnöke a kérést elfogadhatónak találta, így e vádlottat a következő tárgyaláson hallgatják meg.
Az ügyészség szerint a 2007-ben létrehozott Hunnia Mozgalom több tagja Budaházy György vezetésével két éven át tervezett, illetve hajtott végre merényleteket, jobbára Molotov-koktélos támadásokat az akkori kormánypártok vezetői, parlamenti képviselők és miniszterek, továbbá az MSZP és az SZDSZ több fővárosi irodája, magánszemélyek – köztük Csintalan Sándor egykori szocialista politikus, a HírTV munkatársa -, szórakozóhelyek (például a Vörös Csepel), illetve melegek által látogatott bár ellen.
Egyes támadások célja a vád szerint az volt, hogy Bajnai Gordon miniszterelnökké választását vagy az egészségbiztosításról szóló törvény megszavazását megakadályozzák. A támadások következménye jobbára néhány tíz- vagy százezer forintos anyagai kár, az egyetlen súlyos sérült Csintalan Sándor volt. A vádbeli cselekményekért a Btk. szerint akár életfogytiglani szabadságvesztés is kiszabható.
A terrorcselekményekkel vádolt Budaházy György és 16 társának büntetőpere a vádlottak meghallgatásával folytatódik a Fővárosi Bíróságon.
