Orbán Viktor miniszterelnöknek a félidejéhez érkezett magyar EU-elnökség kapcsán elmondott napirend előtti felszólalásával kezdődött meg az Országgyűlés hétfői munkája.
Orbán: Magyarország erősebb, mint volt
A kormányfő úgy értékelte, hogy Magyarország ma erősebb és függetlenebb, mint az elmúlt húsz évben volt. A magyar EU-elnökség félidejénél tartott értékelésében azt mondta: az elmúlt három hónap legnagyobb eredménye az, hogy “Magyarország már ki tud állni a nemzetközi porondon saját magáért és polgáraiért, amikor kell, vállalja a konfliktusokat is, és sikeresen meg tudja vívni őket”. Az elnökség legfontosabb teendőjének az EU közös gazdasági kormányzásának megteremtését nevezte.
MSZP: az uniós elnökség történelmi felelősség
Az MSZP szerint egy sikeres magyar európai uniós elnökség az ország érdekérvényesítő képességét is jelentősen javítja. Mesterházy Attila szocialista frakcióvezető a kormányfő felszólalására reagálva azt mondta, az elnökség mindenki számára, aki hisz az Európai Unióban, történelmi felelősség. Éppen ezért mindenki érdekelt kell, hogy legyen az elnökség sikerében – tette hozzá.
Sikerként értékelte, hogy előrelépés történt az energiacsúcson, fontosnak tartotta, hogy a romastratégia előkészületei jó ütemben haladnak és helyesnek nevezte hogy Magyarország támogatja Horvátország uniós csatlakozását.
Véleménye szerint a kérdés politikai dimenzióját nézve “árnyaltabb és negatívabb a kép”. Emlékeztetett arra, hogy a médiatörvényt nemcsak az Európai Bizottság, de az Európai Parlament is negatívan ítélte meg. Megjegyezte, hogy az alkotmányozás folyamata is nehezítette a helyzetet.
Téves döntésnek nevezte, hogy Magyarország kimaradt az Euró Plusz Paktumból. Kudarcnak tartotta azt is, hogy a soros elnököt nem hívták meg a líbiai válságról szóló csúcstalálkozóra.
A frakcióvezető helytelennek nevezte azt a stílust, amit a kormányfő Strassbourgban vagy a március 15-i budapesti megemlékezésen képviselt.
Az adóharmonizáció mellett érvelt az LMP
Schiffer András, az LMP frakcióvezetője jelezte, nem az elnökség félidején szeretné értékelni az eddigi tevékenységet. Hozzátette, hogy pártja respektálja a kormányfő által említett eredményeket.
Az energiapolitikában valóban jelentősek az előrelépések, de a közös árampiachoz akkor lehet csatlakozni, ha az energiapiaci szabályozás tekintetében is biztonság van, “nem pedig ámokfutás” – mondta Schiffer András, aki szerint most a gazdasági kormányzás, az adóharmonizáció, illetve az adóverseny közötti ellentét kérdései a fontosak. Nem adóversenybe, hanem az adóharmonizációba kell beszállni – jelentette ki.
A frakcióvezető azt mondta, az adóharmonizáció szerte Európában lehetőséget adna az adóparadicsomok és a pénzügyi buborékok elleni kemény fellépésre. Véleménye szerint ezért a spekulációs tőkemozgást kellene megadóztatni.
Hangot adott annak a véleményének, hogy az unió sikerességéhez szükség van a kemény demokratikus normák betartására.
Fidesz: már félidőben látszanak a sikerek
Az EU soros elnökeként Magyarország célul tűzte ki, hogy fél év alatt Európa erősebbé váljon; az elnökségi munkát csak egészében lehet értékelni, de már most, félidőben látszanak részeredmények, kiemelendő sikerek – mondta a fideszes Balla Mihály.
Szavai szerint az élet átírta a felkészülési időszakban készített forgatókönyvet, de a kormány és a magyar elnökség sikeresen hajtotta végre a témák szerinti rugalmas váltást. Példaként említette a gazdasági kormányzást, az energiaügyeket, a romastratégia megalapozását, a Duna-stratégiát, a kohéziós politikát, a közös agrárpolitikát. Hozzátette, hogy a magyar elnökségnek szembesülnie kellett azzal, hogy “az elmúlt néhány hónapban rendkívüli események történtek, elsősorban az Európai Unió szomszédságában, Dél-Afrikában”.
Hangsúlyozta, hogy a magyar elnökség általános elismerést váltott ki “a tagállamok közötti, líbiai helyszíni koordinációjáért”, az uniós polgári védelmi mechanizmus gyors aktivizálásáért vagy azért, hogy a tripoli magyar nagykövetség továbbra is nyitva tart.
Jobbik: érdek, hogy Magyarország jó arcát mutassa
Balczó Zoltán (Jobbik) azt mondta, abban érdekeltek, hogy Magyarország ebben a fél évben jó arcát mutassa. Hozzátette, az országimázs szempontjából fontos, hogy milyen színvonalon tudjuk megoldani a hazai rendezvényeket. Közölte, azt sem vonták kétségbe, hogy a kormány rendelkezik a céljai eléréséhez szükség szakembergárdával.
A Jobbik felfogása viszont eltér abban, hogy mi tekinthető sikernek és nemzeti érdeknek. Kijelentette, hogy az erős Európát akarunk szlogen mögött az “egy Európa, egy hang” igénye húzódik meg és a jelszó “Egység a sokféleségben”. A Jobbik viszont úgy látja, hogy közös nevezőt kell keresni a sokféleségben, “de nem ezt az egységet” – mondta.
Az ellenzéki politikus visszautasította, hogy pártjukról úgy beszéljenek, mint akik Európa-ellenesek lennének. Szavai szerint vannak olyan pártok, akik a lisszaboni út mellett állnak ki és vannak, akik másképp képzelik el a kontinens jövőjét. Balczó Zoltán kételkedett abban, hogy Magyarország erősebb és függetlenebb lett, mint ahogy azt a kormányfő mondta.
Három kulcsszót látott a beszédben a KDNP
A kormányfői beszédnek három kulcsszava volt, Magyarország új pozíciójának megteremtése, erős Európa és a megújulás – jelentette ki a KDNP frakcióvezetője.
Harrach Péter azt mondta, hogy ha az erős Európáról beszélünk, az az önérvényesítésünk mellett az európai érdekek szolgálatáról is szól. Véleménye szerint ez nem technikai kérdésekről vagy szolgai alkalmazkodásról, hanem saját koncepcióról, új szemléletről és a kihívásoknak megfelelő új vízióról szól.
Az elmúlt kétszáz évben Magyarországnak gyakran kellett a nulláról indulnia – emlékeztetett. Kiemelte az ország külpolitikai pozíciójának megerősítését. Azt mondta, hogy a megújulás a belső rendezett világ megteremtéséről is szól.
Orbán: a vitákat vállalni kell
“Aki azt próbálja elhitetni velünk, hogy félni kell a konfliktusoktól és úgy tudjuk megőrizni az értékeinket és függetlenségünket, hogy behúzzuk fülünket-farkunkat, az az ember tudatlan, vagy más, nem magyar érdeket szolgál. A szolgalelkűségnek soha sehol még más jutalma nem volt, mint a szolgaság. Függetlenség és szabadság csak azoknak való, akik kiállnak érte és megharcolnak érte” – fogalmazott viszontválaszában Orbán Viktor.
A miniszterelnök elmondta: megérti az ellenzéki pártoknak az európai szemeszterrel kapcsolatos fenntartásait. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a költségvetési politika összehangolása nem kerülhető el.
A későbbre halasztott és Magyarország helyett Lengyelországban megrendezendő Keleti-partnerség csúccsal kapcsolatban a kormányfő megjegyezte: támogatja azt a gondolatot, hogy Magyarország nagy nemzetközi csúcstalálkozóknak adjon otthont, “ha annak van értelme, de felforgatni a várost és egész Budapestet, miközben tudjuk, hogy a rendezvény kudarcra van ítélve, annak nincsen semmi értelme”. A miniszterelnök hozzátette: amikor a csúcs egyetlen lehetséges időpontja a naptárba került, akkor még nem lehetett tudni, hogy a G8-ak ugyanarra a hétvégére szervezik meg a találkozójukat. Ezért lett az a megoldás, hogy kerestek egy másik időpontot és lengyel-magyar társelnökséggel rendezik meg az eseményt.
