Közbeszerzésről érthetően - fókuszban az elektronikus közbeszerzés | Budapest, 2019. április 4. csütörtök | Regisztráljon most!

Ab-döntés a köztisztviselők indoklás nélküli felmentéséről: a Fidesz tudomásul veszi, az ellenzék üdvözli

2011.04. 6.

Az Ab egyhangú határozatban alkotmányellenesnek mondta ki a köztisztviselők jogállásáról szóló törvénynek azt a szabályát, amely a munkáltató számára lehetővé teszi a köztisztviselők indokolás nélküli felmentését.

Az alkotmánysértő rendelkezést a testület a határozat közzétételét követő nappal semmisítette meg.

A nagyobbik kormánypárt ügyvezető alelnöke az MTI-nek azt mondta, megkeresik az alkotmányos megoldást. Kósa Lajos úgy fogalmazott, az Ab korábbi, a kormánytisztviselőkkel kapcsolatos döntésének az "unokatestvére" a mostani. Emlékeztetett ugyanis, hogy a testület már korábban alkotmányellenesnek minősítette a kormánytisztviselők indoklás nélküli felmentéséről szóló rendelkezéseket, így várható volt, hogy a köztisztviselők esetében is így dönt.

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint ha az állampolgárokra nézve kötelező, akkor a jogalkotókra is az az Alkotmánybíróság döntése. A kisebbik kormánypárt az MTI-vel azt közölte, pontosan tanulmányozni kívánják az Alkotmánybíróság döntését, s ennek megfelelően rendezik majd a kérdést.
Az MSZP arra szólítja fel a kormányt és a köztisztviselőket alkalmazó önkormányzatokat, hogy azonnal állítsák le a kormánytisztviselők és a köztisztviselők indoklás nélküli elbocsátását - mondta Lamperth Mónika, a szocialisták közjogi kabinetvezetője az MTI-nek.

Lamperth Mónika emlékeztetett arra, hogy az Ab februárban már megállapította: alkotmányellenes a kormánytisztviselők indokolás nélküli felmentésének lehetősége. Ezt a rendelkezést akkor május végi határidővel semmisítette meg a testület.

Az LMP üdvözölte a keddi döntést. Szilágyi Péter, a párt országgyűlési képviselője az MTI-nek elmondta: az Ab döntése arra figyelmezteti a Fideszt, hogy a készülő új alaptörvény ellenére sem vonhatja ki magát a jelenlegi alkotmány hatálya alól.

A politikus szerint az Alkotmánybíróság olyan állításokkal támasztotta alá egyhangúlag hozott határozatát, amelyeket az LMP is hangsúlyozott a jogszabály elfogadása előtti vitában.

Hozzátette: azt várják a kormánypártoktól, hogy a jövőben tartózkodjanak az alkotmányellenesnek minősített elbocsátási forma alkalmazásától, illetve dolgozzanak ki egy megfelelő eszközt az így elbocsátott dolgozók kárpótlására.

A Jobbik aggodalmai beigazolódásaként, megnyugvással veszi tudomásul az Alkotmánybíróság döntését. Bertha Szilvia, a párt országgyűlési képviselője az MTI-hez eljuttatott közleményében egyebek mellett arra emlékeztet, hogy a Jobbik korábban beadványban kérte a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény ezen pontjának megsemmisítését.

Az ellenzéki politikus arra hívja fel a kormánypárti képviselők figyelmét, hogy a végkielégítések különadójáról szóló első indítvány és a kormánytisztviselők indokolás nélküli felmentéséről szóló rendelkezések után ez már a harmadik olyan törvénymódosítás, amely nem állta ki az alkotmányosság próbáját.

Kiemeli: a Fidesz és a KDNP felelősségét súlyosbítja, hogy a Jobbik már a parlamenti vita során is hangot adott alkotmányossági aggályainak, azt azonban a "kétharmados gőzhenger" akkor rendre figyelmen kívül hagyta.
Az Alkotmánybíróság a döntésről szóló közleményében utalt arra, hogy korábban, 2011 februárjában hozott határozatában megállapította, alkotmányellenes a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény alapján foglalkoztatott személyek indokolás nélküli felmentésének lehetősége.

A mostani határozatában az Ab kimondta: a korábban kifejtett alkotmányossági indokok alapján a munkáltató részére biztosított korlátlan felmentési jogkör a köztisztviselők esetében is alkotmányellenes. Az indokolás nélküli felmentés lehetősége a köztisztviselők esetében is sérti ugyanis a jogállamiság elvét, a munkához való jogot, a közhivatal viseléséhez való jogot, a bírósághoz fordulás jogát, valamint az emberi méltósághoz való jogot.
Az Alkotmánybíróság most sem vitatta, hogy az államszervezet hatékony működése indokolhatja a közszolgálati jogviszonyban álló tisztviselők felmentési lehetőségének könnyítését a korábbi szabályozáshoz képest. Ennek azonban álláspontja szerint nem lehet módja a munkáltatói jogok gyakorlójának korlátlan döntésre való felhatalmazása.

Mint írták, a megsemmisítés időpontjának meghatározásakor az Ab figyelemmel volt arra, hogy - szemben a kormánytisztviselői jogviszonyra vonatkozó szabályozással - a köztisztviselői jogviszony megszüntetése az indokolás nélküli felmentést lehetővé tevő rendelkezés megsemmisítésével átmenetileg sem marad szabályozatlan.

A szakmai szakszervezet elégedett a döntéssel

A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) vezetői testületei, tisztségviselői és teljes tagsága megelégedéssel nyugtázza, hogy az Alkotmánybíróság április 6-i hatállyal törölte a köztisztviselők jogállásáról szóló törvénynek azt a rendelkezését, amely szerint a köztisztviselő indoklás nélkül elbocsátható - olvasható az MKKSZ kedden az MTI-nek megküldött közleményében.

Az MKKSZ tagsága a törvénymódosítási javaslatot tavaly novemberben széles körben megvitatta, és egyöntetűen elfogadhatatlannak minősítette. Az érintett köztisztviselők részéről az elutasítás legalapvetőbb érve az volt, hogy az indoklás nélküli elbocsátás törvénybe iktatásával teljes mértékben súlytalanná vált az az életpályarendszer, amelyet 2001-ben a jelenleg is kormányzó Fidesz kezdeményezett - írták.

A Fehér József főtitkár által aláírt közlemény szerint az MKKSZ folyamatosan felhívta a törvényhozók figyelmét arra, hogy az indoklás nélkül elbocsátás jelentős diszkriminációt okoz, valamint ellentétes az Európai Alapjogi Chartával.

Az MKKSZ bízik abban, hogy a kormányzat ígéreteinek megfelelően rövidesen megismerhető Magyary-program, amely az érintett munkavállalók és a közigazgatás szolgáltatásait igénybe vevő lakosság számára egyaránt elfogadható, új feltételeket biztosít a hatékony és polgárbarát közigazgatás megteremtéséhez - áll a közleményben.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
KÖZTISZTVISELŐ