Francia-ír-magyar gyermekelhelyezési ügy - Az ombudsman szerint nem működött a gyermekvédelmi jelzőrendszer

2011.12.20. MTI

A francia-ír-magyar gyermekelhelyezési ügyben lefolytatott vizsgálatának tapasztalatai alapján Szabó Máté ombudsman úgy látja, nem megfelelően kidolgozottak a rendőrség és a bírósági végrehajtó együttműködését szabályozó előírások, és a konkrét ügyben nem működött a gyermekvédelmi jelzőrendszer sem.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa a magyar hatóságok eljárását vizsgálta a Franciaországban élő ír állampolgár és egy magyar anya kiskorú gyermekének nemzetközi gyermekelhelyezési ügyében, az ombudsman megállapításairól a hivatala kedden tájékoztatta az MTI-t.

Az ügyben mind az apa, mind pedig az anya Szabó Máté ombudsmanhoz fordult panasszal. Az apa panaszában azt sérelmezte, hogy a magyar hatóságok évek óta nem szereznek érvényt a gyermeke elhelyezéséről rendelkező jogerős francia bírósági döntésnek, míg a gyermek anyja a kislány átadásának módját sérelmezte.

A szülők, akik Franciaországban éltek, 2007-es válásuk után mindketten jogosultak voltak közös kislányuk nevelésére. A nő 2007 decemberében érkezett a gyermekkel Magyarországra, s hónapokon keresztül nem tértek vissza Franciaországba. Az apa elérte a házastárs utolsó lakhelye szerint illetékes francia családügyi bírónál, hogy megkapja a szülői felügyelet jogát. Miután az anya akadályozta ennek a jogi határozatnak a végrehajtását, a párizsi ügyészség vizsgálatot indított a szülői felügyelet gyakorlási jogának megtagadása és a gyermek tartózkodási helyének jogtalan megváltoztatása miatt.

A Pest Megyei Bíróság 2008 májusában, a hágai egyezmény gyermekrablásra vonatkozó kitétele alapján elrendelte a gyerek hazavitelét. A döntést két fellebbviteli bíróság is támogatta, és a végrehajtó hatóságok két alkalommal is megpróbálták rábírni az anyát arra, hogy önként tegyen eleget a döntésnek.

Mindeközben Franciaországban európai elfogatóparancsot adtak ki a nő ellen, amiért megsértette a gyerek felügyeletére vonatkozó bírósági rendelkezést. Az anyát 2009. július 27-én letartóztatták Magyarországon, ám egy nappal később szabadon engedték, arra hivatkozva, hogy a franciaországihoz hasonló eljárás folyik ellene egy magyar bíróságon is. Szabadon engedése után a nőnek és a kislánynak nyoma veszett, és a hatóságoknak a többszöri próbálkozás után sem sikerült a nyomukra bukkanniuk.

Az anyát és gyermekét végül ez év augusztus végén, a Heves megyei Boconádon találták meg a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai. A 10 éves lányt másnap átadták az egyetemi professzorként dolgozó apának, akinek az ügy előrehaladtával sikerült kizárólagos felügyeleti jogot szereznie a gyermek fölött, miközben az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult azzal, hogy a magyar állam a lassú és nem megfelelő intézkedések meghozatalával az emberi jogok európai egyezményének alapján megsértette a családi és magánélethez való jogát, és az Európai Bizottságnál is panaszt emelt az ügy miatt.

A strasbourgi bíróság előtt az eljárás során az apa azt hangsúlyozta, mennyire aggódott a lányáért, amiért az anyja kivette őt az iskolából és orvosi ellátásban sem részesülhetett. A magyar illetékesek viszont azzal védekeztek, hogy a hatóságok a lehető legkörültekintőbb módon, a gyermek érdekeit szem előtt tartva intézkedtek, és mindent megtettek azért, hogy visszajuttassák a kislányt eredeti lakhelyére, ám ebben akadályozta őket, amikor az anyával együtt eltűnt.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága végül az apát ért érzelmi károkért 20 ezer euró kártérítésre, illetve a 12 ezer eurós perköltség megfizetésére ítélte a magyar államot.

Az ombudsman a bírósági eljárásokat nem vizsgálhatta, azt azonban megállapította: a rendőrségen kívül a gyermekvédelmi jelzőrendszer egyetlen tagja sem észlelte, hogy a gyermek 150 órát meghaladó iskolai hiányzást "halmozott fel", és magántanulóként éveken keresztül nem jelent meg az osztályozóvizsgákon.

"A hatóságok azt sem tudták, hol tartózkodott a gyermek, ám erről a jogszabályi előírások ellenére sem történt jelzés. Mindezidáig azt se tudni, hogy a konkrét ügyben miért nem teljesítették a kötelezettségüket a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjai" - áll a jelentésben.

Szabó Máté megemlítette, hogy a rendőrség eljárását – más-más okból – mindkét szülő sérelmezte, de az ombudsman a rendelkezésére bocsátott iratokból azt állapította meg: a rendőrség az anya és gyermek körözése során a jogszabályi előírásoknak megfelelően járt el, a végrehajtási eljárásban a bírósági döntés szerint vett részt.

Az országgyűlési biztos megállapítása szerint a nő és gyermeke felkutatása azért húzódhatott el, mert pontosításra szorulna a gyermekátadási eljárásokban a végrehajtó és a rendőrség együttműködésének jogi szabályozása.

A vizsgálat során feltárt, az alapvető joggal összefüggő visszásságok jövőbeni elkerülése érdekében az ombudsman az illetékes miniszterekhez fordult.

  • kapcsolódó anyagok
CSALÁDJOG
GYERMEKJOGOK
OMBUDSMAN
OBH - ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL