Öt parlamenti bizottság kezdi meg a héten a vagyonnyilatkozatok személyi körének kiterjesztéséről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok tárgyalását.
Ma a mentelmi és a számvevőszéki, holnap pedig az alkotmányügyi, az emberi jogi, valamint az önkormányzati bizottság dönt a javaslathoz benyújtott 23 – többségében szocialista – módosító sorsáról. Ismeretes, hogy az igazságügyi tárca előterjesztése szerint a jövőben a köztársasági elnöknek, az Alkotmánybíróság tagjainak, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának is rendszeresen kellene vagonnyilatkozatot tennie, csakúgy, mint az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank, a Gazdasági Versenyhivatal vezetőinek, a monetáris tanács tagjainak, a polgármestereknek, közjegyzőknek és az önkormányzati képviselőknek. A legtöbb módosító indítványt azért nyújtották be, mert az eredeti előterjesztés a tisztségek szerint differenciál a vagyonnyilatkozok nyilvánossága, leadásának rendszeressége, továbbá az elmulasztásával járó szankciók tekintetében. Az ombudsman, a számvevőszék és a jegybankvezetők bevallása például nem nyilvános, a többieké igen (az ellentmondás feloldására a szocialista Tóth András és a MIÉP-es Fenyvesi Máté is módosító indítványt nyújtott be). Az államfőnek összesen háromszor (a ciklus elején, közepén és végén), az alkotmánybíráknak háromévente, a többieknek kinevezésükkor, utána pedig évente kell nyilatkozniuk vagyongyarapodásukról. Ha egy alkotmánybíró vagy az ombudsman szándékosan nem tesz vagyonnyilatkozatot vagy abban valótlan tényeket állít, megfoszthatják tisztségétől, míg ugyanez – egy korábbi törvény szerint szintén bevallásra kötelezett – országgyűlési képviselőkre nem érvényes. Emiatt az ellenzék a parlamentben logikátlannak, rendszertelennek minősítette a javaslatot.
