A milliárdos korrupciós botrányok ügyében az elsőfokú ítélet kihirdetése pénteken várható.
Az erzsébetvárosi milliárdos korrupciós botrányok ügyében az elsőfokú ítélet kihirdetését péntekre tűzte ki a Fővárosi Törvényszék. Hunvald György volt VII. kerületi szocialista polgármester, Gál György volt szabad demokrata gazdasági bizottsági elnök és társai javarészt tagadták bűnösségüket, az ügyészség tíz évet meghaladó szabadságvesztés-büntetéseket indítványozott vádbeszédében, egyes védők “politikai elvárásokra” megindult koncepciós pert emlegettek.
A nyomozás még a Gyurcsány-kormány időszakában kezdődött, 2008 őszén tartóztatták le Gált, 2009 februárjában pedig Hunvaldot.
A vádirat három nagyobb ügycsoportban rögzíti azt a számos, különböző súlyú bűncselekményt, amely az ügyészség szerint az erzsébetvárosi önkormányzatnál Hunvald hivatali idejében, 2003 és 2009 között történt. Van köztük sok száz milliós ingatlanpanama és fiktív tanácsadói szerződések alapján éveken át kifizetett havi több százezer forintos tanácsadói díjakkal összességében több tízmilliós kárt okozó visszaélés csakúgy, mint néhány milliós vagy néhány százezer forintos, hivatali mobiltelefonok ingyenes használatával megvalósított bűncselekmény, vagy önkormányzati lakásokba történő jogellenes bérlőkijelölés.
Az ingatlanügyletekkel kapcsolatban a vádhatóság szerint megállapítható, hogy Gál tucatnyi önkormányzati épület áron aluli értékesítése során összesen több mint félmilliárdos kárt okozott a kerületnek, és további másfélmilliárdos kár okozását kísérelte meg, miközben ezért cserébe összesen 366 millió forint vesztegetési pénzt kért és kapott. A vádhatóság szerint a kenőpénzt a kerületi SZDSZ-irodán adták át. Gál az ingatlanonként 20-30 millió forintos vesztegetési pénzért közreműködött abban, hogy egy bizonyos vállalkozói körhöz kerüljenek az épületek, amelyeket aztán rövid időn belül offshore cégeken keresztül jóval magasabb árért külföldiek vehettek meg. Gál hamis ingatlan-értékbecslések készíttetésével megtévesztette az önkormányzat képviselő-testületét a reális vételárat illetően, és mindehhez Hunvald segítséget nyújtott.
Az önkormányzati ingatlanok ügyében Gált bűnszervezetben elkövetett vesztegetéssel és csalással, Hunvaldot bűnszervezetben elkövetett csalással vádolja az ügyészség. A fiktív tanácsadói szerződésekhez, illetve jogszerűtlen telefonhasználathoz kötődő vád miatt Hunvaldot hűtlen kezeléssel és hivatali vesztegetéssel, Gált pedig hűtlen kezeléssel vádolják. Az ügyészség által hivatali visszaélésnek minősített önkormányzati bérlőkijelölések miatt Hunvaldot és Gált is megvádolták. A bérlőkijelölés után nem sokkal kedvezményes áron megvehető önkormányzati bérlakásokból jutott Gál sógornőjének, illetve barátnője testvérének, csakúgy, mint Kardos Péter volt szabad demokrata pénzügyi bizottsági elnök barátjának. Kardos szintén az ügy vádlottja.
Az erzsébetvárosi önkormányzattal kötött fiktív tanácsadói szerződések és lakáskiutalások egyik haszonélvezője volt az 50-es éveiben járó Gál harminc évvel fiatalabb barátnője, aki szintén vádlottja lett az ügynek. A nő a kiutalt bérlakást egyébként töredékáron meg is vehette, “jó tanácsaiért” pedig havi bruttó 300 ezer forintot kapott a VII. kerületi önkormányzattól, mint az erzsébetvárosi roma kisebbség problémáinak avatott ismerője.
A tanácsadói szerződések megkötésekor az önkormányzat nem támasztott olyan feltételt, hogy legyen szakirányú végzettsége a tanácsadónak. Általában havi 280-300 ezer forintot kaptak, a munkájukkal kapcsolatos teljesítésigazolásra nem volt szükség.
Az eljárás során kiderült, hogy az Erzsébetvárost irányító szocialista-szabad demokrata frakció eleve 60-40 százalékban osztozott a szociális bérlakásokon és így osztogatta azokat. Gál két hivatali mobilja közül az egyiket szeretője használhatta, majd a szerelmi viszony megromlása után is a családban maradt a készülék, a feleség “örökölte” meg, a számla pedig összességében több százezer forint volt.
Januári perbeszédében az ügyész mindazoknak, akik szerinte bagatellizálni próbálják a vádbeli korrupciós cselekményeket, azt üzente: gondoljanak azoknak az önkormányzati ingatlanoknak a lakóira, akik éveken át bizonytalanságban éltek azért, mert egyes vádlottak baksisért eladták a fejük felől a házat, vagy azokra a valóban rászoruló családokra, amelyek helyett egyedülálló huszonéves nő költözhetett a több szobás szociális bérlakásba csak azért, mert szoros kapcsolatban volt a döntési folyamat egyik résztvevőjével.
Hunvald és Gál esetében az ügyész a 10 évet meghaladó szabadságvesztés mellett közügyektől eltiltást, jelentős pénzmellékbüntetéseket, Gál vonatkozásában pedig még a 366 milliós vádbeli vesztegetési pénz elkobzását is indítványozta. Továbbá a vádlottak közül többekre javasolt letöltendő szabadságvesztést, illetve felfüggesztettet például Szabó Zoltán volt szocialista politikusra, aki országgyűlési képviselő volt és Hunvald elődje 1998 és 2002 között Erzsébetváros polgármesteri székében. Szabó Zoltán ellen több milliós mobiltelefon-számlák és kerékbilincs levetetése miatt hűtlen kezelés és hivatali visszaélés a vád.
Erzsébetváros mint sértett polgári jogi igénye a vádlottakkal szemben összesen mintegy 678 millió forint.
A vádlottak az eljárás során szinte kivétel nélkül minden vádpontban tagadták bűnösségüket, csak néhány kisebb súlyú cselekménynél jelezte némelyikük, hogy elismeri bizonyos fokú felelősségét, de ilyenkor is jobbára csak erkölcsileg tartották elítélendőnek a történteket. A munkaszerződések, illetve bérlőkijelölések kapcsán több vádlott is azzal védekezett, hogy csak az önkormányzatoknál országszerte megszokott gyakorlatot követte.
A nagy értékű önkormányzati ingatlanok eladása kapcsán a védelem hevesen vitatta annak a terhelő tanúnak a szavahihetőségét, aki a vevői oldalon vett részt a tranzakciókban, az ügyészség meggyanúsította, majd megszüntette ellene az eljárást, és ezután már a vád tanújaként vallott a kenőpénzek átadásáról. A védelem szerint tőke hiányában a leromlott állagú, esetenként műemléki védelem alatt álló ingatlanokat a kerület nem tudta felújítani, holott a műemlékvédelmi előírások miatt kötelező volt és a szakhatóság már bírságolta személy szerint a polgármestert is, a bérlők kiköltöztetésére sem volt pénz, belföldi befektetők hiányában pedig egyedül az ügyészség által bűnösnek minősített konstrukcióban szabadulhatott szorult helyzetéből az önkormányzat.
Az elsőfokú bíróság a büntetőper kezdeti szakaszában több részkérdést a vádhatóságtól eltérően ítélt meg, egyes határozatait azonban a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla a vádhatóság indítványára megváltoztatta, például az okirat-hamisítások elévülése, illetve Gál és Hunvald kényszerintézkedésének enyhítése ügyében.
Már a büntetőper legelején a Fővárosi Bíróság (FB) – a Fővárosi Törvényszék jogelődje – jelezte: nem látja megalapozottnak a lényegesen súlyosabb büntetések kiszabását lehetővé tevő bűnszervezeti minősítést, ezért a vádirat pontosítására hívta fel az ügyészséget, amely azonban erre mindössze azzal reagált, hogy minden szükséges információ benne van a vádiratban.
Ezen túlmenően tucatnyi, okirat-hamisítással vádolt stróman ügyében a tárgyalássorozat elején elévülés miatt megszüntette az elsőfokú bíróság a büntetőpert, ám ezt az ügyészség indítványára a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla felülbírálta. A strómanok ügyében tavaly decemberben elsőfokú ítélet született, amely pénzbüntetést, próbára bocsátást, illetve megrovást állapított meg az önkormányzati ingatlanok értékesítésekor a vevői oldalon strómanként fellépőknek. Ez a döntés tíz vádlottnál fellebbezések hiányában jogerőre emelkedett.
A bíróság szerint a vádlottak – cégek ügyvezetőjeként, névlegesen – részt vettek ingatlanvásárlási, illetve fejlesztési célú projektcégek alapításában, ám a tényleges tulajdonosi kör láthatatlan maradt, az ügyvezető strómanok feladata pedig szinte csak okiratok aláírására, befektetői utasítások végrehajtására korlátozódott. E vádlottak egy része elismerte a terhére rótt okirat-hamisítást.
Tavaly májusban az FB megszüntette Gál és Hunvald előzetes letartóztatását, a többi között a bűnszervezeti minősítés pontatlanságai miatt, ez ellen azonban fellebbezett az ügyészség, amely nyomán a Fővárosi Ítélőtábla néhány hét múlva újra előzetesbe helyezte a két vádlottat. Tavaly októberben Hunvaldot az elsőfokú bíróság ismét szabadlábra helyezte, ezt azonban a tábla lakhelyelhagyási tilalomra változtatta. Egy korábbi tárgyaláson elhangzott, hogy Hunvald kényszerintézkedése ügyében a vádlott indítványára a strasbourgi emberi jogi bíróság megkezdte az érdemi vizsgálódást.
Gál esetében tavaly december közepén szüntette meg a bíróság az előzetes letartóztatást, egyúttal házi őrizetét rendelte el, miután az elsőrendű vádlott letartóztatása a törvény erejénél fogva december 30-án mindenképpen megszűnt volna. Hunvald összesen mintegy két és fél évet, Gál hármat töltött előzetes letartóztatásban.
Az önkormányzati korrupciós ügy szerteágazó politikai szálaira jellemző, hogy a megvádolt egykori szocialista, illetve szabad demokrata politikusok mellett szerepel az ügyben az egykori VII. kerületi fideszes alelnök, az erzsébetvárosi gazdasági bizottság volt tagja, akit azzal gyanúsítottak meg, hogy több millió forint vesztegetési pénzt vett át az ingatlanértékesítések támogatásért. Czibula Csabának még 2008 őszén, Gál elfogása után nem sokkal veszett nyoma; sajtóhírek szerint Mexikóban látták, ellene nemzetközi elfogató parancs van érvényben. Megvádolták az ügyben a tiszafüredi önkormányzat egyik fideszes tagját is, aki már lemondott mandátumáról.
A Hunvald-ügy 2010 novemberében érkezett az FB-re, 2011 áprilisában kezdte el tárgyalni a bíróság öt bíróból álló tanácsa, eddig összesen 62 tárgyalást tartottak, meghallgattak 68 tanút, 2 szakértőt, az iratanyag mintegy félszázezer oldal. A bírói tanács elnökénél, Vincze Piroskánál a Hunvald-ügy mellett jelenleg további 17 büntetőügy van folyamatban, amelyből 9 kiemelt.
