Közbeszerzésről érthetően - fókuszban az elektronikus közbeszerzés | Budapest, 2019. április 4. csütörtök | Regisztráljon most!

Alkotmánybírósági indítvány az egyházügyi törvény egyes rendelkezései miatt

2012.08.13. Jogi Fórum

Az alapvető jogok biztosának álláspontja szerint több ponton is ellentétesek a hatalommegosztás elvével, a tisztességes eljáráshoz való joggal, valamint jogorvoslathoz való joggal az egyházak elismerését szabályozó törvényi rendelkezések. Szabó Máté több vallási szervezet kezdeményezésének elemzése után az Alkotmánybírósághoz fordult.

A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény elődjét az Alkotmánybíróság közjogi érvénytelenségre hivatkozva 2011. december 19-én megsemmisítette. Az Országgyűlés ezt követően december 30-án fogadta el az új szabályozást, amely 2012. január 1-jén hatályba is lépett. Az ombudsman azonban Alaptörvény-ellenesnek találta a rendelkezések között azt, amely – a hatalmi ágak megosztásának alkotmányos alapelvét kikezdve - az Országgyűlés egyedi és megfellebbezhetetlen döntésétől teszi függővé az egyházi státusz megadását.

A vallásszabadsággal való szoros kapcsolat elengedhetetlenné teszi, hogy az egyház elismerésével, az egyházi státusz megadásával kapcsolatos döntés feleljen meg az alapjogokkal szemben támasztott összes garanciális követelménynek. Ha az egyházi státusz megadásánál a döntéshozót mérlegelési jog illeti meg, akkor törvényben kell szabályozni a mérlegelés szempontjait. Az ilyen elvek, rendelkezések hiányoznak a törvényből, és ez a döntéshozatalt politikai alkuk tárgyává teheti. Szükség lenne továbbá az elutasító döntés megindokolására is, de a törvény ebben az esetben sem ír elő indokolási kötelezettséget. Így nem tudhatjuk meg, mi az elutasítás alapja – állapította meg Szabó Máté. Az egyházi státuszról hozott döntéssel szemben pedig mindenképpen jogorvoslatot kell biztosítani és ez is hiányzik a jelenlegi szabályozásból.

A törvény ugyan meghatározza, hogy milyen feltételek fennállása esetén lehet kérelmezni az egyházi státuszt, a feltételeket teljesítő szervezeteknek azonban nem biztosít alanyi jogot ahhoz, hogy el is ismerjék őket egyházként. Az egyházi státusszal kapcsolatban ugyanis az Országgyűlés diszkrecionális jogkörben, azaz szabad mérlegelés alapján hozza meg a döntését, azt nem köteles indokolni és nem biztosított olyan jogorvoslati eszköz sem, amely az Alaptörvény értelmében annak minősülhetne.

Az ombudsman hangsúlyozza: az Országgyűlés Magyarország legfőbb népképviseleti szerve, amelyből következően az Országgyűlés olyan politikai fórum, amelynek elsődleges szerepe a törvényhozás, továbbá az Alaptörvényen és törvényen alapuló más politikai döntések meghozatala. A hatalmi ágak elválasztásának elve alapján az Országgyűlés nem láthat el olyan feladatot, amelynek során ad hoc jellegű, megfelelő alkotmányos garanciákat nélkülöző politikai döntést hoz az alapvető állampolgári jogok tekintetében.

Az indítvány a http://www.ajbh.hu/allam/jelentes/201202784Ai.rtf oldalon olvasható.

  • kapcsolódó anyagok
OMBUDSMAN
EGYHÁZ
EGYHÁZÜGYI TÖRVÉNY