Úgynevezett pilot eljárás keretében folytatja az egyeztetést az Európai Bizottság Magyarországgal a felsőoktatási hallgatói szerződések uniós megfelelése kapcsán. A testület napokon belül elküldi az ezzel kapcsolatos levelet a kormánynak, amelyben állítólag felveti, még a közelmúltbéli jogszabály-módosításokat követően is felvetődik a munkaerő szabad áramlásának korlátozása.
Továbbra is elégedetlen az Európai Bizottság a hallgatói szerződések rendszerét lefektető magyar jogszabályokkal. Ezt jelzi, hogy információink szerint a testület azt tervezi, hogy az eddigi informális levélváltást követően úgynevezett pilot eljárás keretében folytatja az egyeztetést a magyar kormánnyal a felsőoktatási törvényről, és az ezt kiegészítő kormányrendeletről.
A pilot eljárást elindító levelet a napokban küldi el Brüsszel a kabinetnek, ebben állítólag megismétli a korábbi aggályokat: a Bizottság szerint a rendelkezések sértik a munkaerő szabad áramlásának uniós alapelvét.
A kérdéses jogszabály szerint szeptembertől az államilag finanszírozott hallgatóknak szerződést kell kötniük az állammal, amelyben vállalniuk kell, hogy diplomájuk megszerzése után Magyarországon töltik el a képzési időtartam kétszeresének megfelelő időt a végzést követő 20 évben. Példának okáért egy orvostanhallgatónak tehát – ha államilag támogatott képzésben tanul – a hatéves egyetem elvégzése után 12 évet Magyarországon kell eltöltenie a diplomázást követő 20 évben bármikor, ellenkező esetben vissza kell fizetnie képzése költségeit az állam számára.
A BruxInfo februárban írt arról először, hogy az év elején vizsgálni kezdte az Európai Bizottság a felsőoktatási törvény tavalyi módosítását, amely bevezette az új finanszírozási rendszert. Már akkor felvetődött, hogy a jogszabály esetleg sértheti a munkaerő szabad áramlásának elvét, emellett a törvény több rendelkezése is aggályos volt Brüsszel számára.
A törvény egy másik aspektusból is problémás lehet. Andrulla Vasziliu oktatási biztos szóvivője korábban elmondta, a Bizottság attól tart, hogy „az oktatási rendszerben bekövetkezett változások káros hatással lehetnek a diplomások arányának növelését kitűző uniós cél teljesülésére”. Dennis Abbott ezt azzal magyarázta, hogy a burkolt tandíj eltántoríthatja a diákokat attól, hogy továbbtanuljanak.
Uniós források jelezték, az Európai Bizottságnak valójában három aggálya volt korábban a rendelkezéssel kapcsolatban. Egyrészt az, hogy a Bizottság szerint a kormány a jogszabállyal korlátozná a hallgatókat a teljesen szabad munkahely-választásban; másrészt az, hogy a külföldi állampolgárok nem vehetnének részt államilag finanszírozott képzésben; harmadrészt pedig az, hogy a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező diákok nem kaphatnának ösztöndíjat.
A kormány a nyár folyamán egy törvénymódosítással orvosolta a második aggályt, a harmadikkal összefüggésben pedig a kabinet állítólag meggyőzte Brüsszel, hogy a jogszabályokból ez nem következik, következésképpen a magyarországi lakhellyel nem rendelkező diákok is kaphatnának ösztöndíjat.
Az első, legfőbb aggály kapcsán viszont Budapest tartja magát az álláspontjához, ez pedig a jelek szerint elegendő volt Brüsszel számára arra, hogy új szakaszba léptesse a párbeszédet.
Az EU Pilot eljárás 2008 áprilisa óta létezik. Lényege, hogy az Európai Bizottság egy jogszabály kezdeti szakaszában, még a kötelezettségszegési eljárás megindítása előtt próbálja meg eloszlatni a kételyeket az uniós jogi megfelelés kapcsán, illetve próbáljon rábírni egy tagállamot a módosításra.
A pilot szakasz elindítását jelző levél tehát a napokban megy Budapestre, és ha erre sem érkezik Brüsszel számára megnyugtató válasz, a testület kötelezettségszegési eljárást indíthat Magyarország ellen az ügyben.
