Kérdések az élettársi közös vagyon megosztásával kapcsolatban - A Kúria egy elvi jelentőségű ügyében hozott határozatáról

2013.01.25. Jogi Fórum / Kúria

Az élettársi közös vagyon megosztása iránti perben a bíróságnak két elvi jelentőségű kérdést kellett eldöntenie - A Kúria Pfv.II.20.536/2012. számú elvi jelentőségű ügyében hozott határozatáról

1. a szerzésben való közreműködés arányát, amely a Ptk. 578/G. §-ának (1) bekezdése értelmében az élettársak tulajdonszerzési arányát meghatározza, a bíróság csak az együttélés alatt befolyt jövedelmek okiratokon alapuló, konkrét, összegszerűen pontosan meghatározott kimutatása, vagy a bizonyítékok összességének (felek előadása, tanúvallomások, stb.) mérlegelése alapján, „becsléssel” is megállapíthatja. Az első fokú bíróság az utóbbi módon járt el, és – az alperesnek a közös háztartásban, valamint a közös gyermek ellátásában való munkáját is értékelve a szerzésben való közreműködés arányát az alperesre kedvezőbb 1/3-2/3 arányban megállapítva osztotta meg az ingatlant, személygépkocsit és egyéb ingóságokat magában foglaló közös vagyont. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az alperes által csatolt okiratok nem voltak alkalmasak az alperes jövedelmére nézve egzakt következtetések levonására, a háztartásban, gyermek nevelésében végzett tevékenységét az alperes nem bizonyította, így a közreműködési arányt a törvény kisegítő szabálya alapján 1/2 – 1/2-ben állapította me.

2. az élettársi együttélés alatt vásárolt, de kizárólag az egyik élettárs tulajdonaként nyilvántartott ingatlanra felvett hitel az élettársak közös tartozása-e, vagy a kizárólagos tulajdonos és hitelfelvevő élettárs különadósságának tekintendő, különös tekintettel arra, hogy az élettársak esetén a másik fél tartozásért a felelősség nem áll fenn a törvény erejénél fogva, mint házastársak esetében (Csjt. 30. §).

A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárva a fenti kérdésekben a következőképpen döntött. 1) A szerzési arány tekintetében kimondta, hogy a bíróság az élettársak közös tulajdonszerzésének arányát mindenre kiterjedő. konkrét jövedelmi adatok hiányában a bizonyítok mérlegelése alapján, „becsléssel” is megállapíthatja, ha a bizonyítás eredménye azt igazolja, hogy az egyik fél nyilvánvalóan nagyobb jövedelemmel rendelkezett, mint a másik, az egyenlő arányú szerzésre vonatkozó szabály csak ilyen bizonyítás hiányában alkalmazható. 2) Ha az élettársak az együttélésük alatt akarategységben vásárolnak ingatlant és vesznek fel ahhoz hitelt, az ingatlan és az annak vételéhez felvett hitel a szerzésben való közreműködésük arányában közösen illeti- illetve terheli őket még akkor is, ha az ingatlan-nyilvántartásba csak az egyikük tulajdonjoga van bejegyezve.

Tekintettel arra, hogy a másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletét a Kúria döntése értelmében téves jogi alapon mérlegelte felül, a Kúria a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.

  • kapcsolódó anyagok
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
POLGÁRI JOG
CSALÁDJOG
KÚRIA