Egyéves az új Polgári Perrendtartás - Lehetőségeket vagy akadályokat teremt az új törvény? - Szakértők válaszolnak | Budapest, 2019. március 20. szerda | Regisztráljon most!

Öröklési kérdések

2013.06. 3. Jogi Fórum / Kende Katalin

A 2014. március 15-én hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv jelentősen módosítja az öröklési szabályokat, számos új feladatot adva ezzel a közjegyzőknek. Ez idő tájt azt vizsgálják, milyen változtatást igényel a hagyatéki eljárásról szóló törvény, hogy az új rendelkezések maradéktalanul érvényesüljenek.

Az új Polgári Törvénykönyv jelentősen módosítja az öröklési szabályokat. Így például a házastársak ismét készíthetnek közös végrendeletet, és ugyancsak visszakerült jogunkba az utóöröklés intézménye. Átalakult az özvegyi haszonélvezeti jog, illetve bővült az élettárs öröklési jogosultsága. A változások nem kevés gyakorlati kérdés megoldását igénylik a hagyatéki eljárásban. A közjegyzők ezekben a hetekben elemzik, vizsgálják az új rendelkezésekből adódó, esetenként komoly fejtörést okozó tárgyköröket, hogy majd megalapozott véleményt juttassanak el a jogszabályt előkészítő igazságügyi kormányzathoz.

Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke a Jogi Fórumnak úgy nyilatkozott: bizonyos, hogy a hagyatéki eljárásban is be kell vezetni új elemeket, eddig nem alkalmazott technikai megoldásokat. A közös végrendelettel kapcsolatban utalt arra: a múlt század első felében még közösen végrendelkezhettek a házastársak. Akárcsak a törvényes öröklésnél, itt is vizsgálni kell majd, fennállt-e a házassági életközösség az örökhagyó halálakor. A közös végrendelet bármikor visszavonható, akár az egyik fél által, egyoldalúan is, illetve értelemszerűen hatályát veszti a házasság felbontásával. A végrendelet alaki kellékeit egyértelműen részletezi a törvény, érvényességének vizsgálata nem okozhat gondot. Problémát jelent viszont – legalábbis még most, vonatkozó szabály híján – hogy az egyik házastárs halálával az öröklés jogalapját szolgáló végintézkedés a kihirdetés után hol őrizendő, hol lesz fellelhető.

Nem csupán közös végintézkedés esetén, hanem bármely végrendeletnél több mint közjegyzői fejtörés, hanem akár orvosolhatatlan örökösi veszteség is lehet az ára annak, hogy az új szabályozás szerint nem kötelező feltüntetni a keltezés helyét. Hiszen a nemzetközi magánjogban a keltezés meghatározza azt a jogot, amit figyelembe kell venni a végrendelet érvényességénél, akkor is, ha az másutt érvényesül. Vagyis ha az adott végintézkedés a keletkezés helye szerinti jognak megfelel, a magyar jog akkor sem kérdőjelezheti meg, ha a magyar jognak nem felel meg. A keltezés helyének tehát sokkal nagyobb a jelentősége egy statisztikai adatnál, ezért a Ptk.-beli hiányt valamilyen módon, szükséges plusz követelményekkel pótolni kell a hagyatéki eljárásban – figyelmeztetett a MOKK elnöke.

Az utóöröklés intézménye sem új hazai jogunkban. A II. világháború előtt az örökhagyó bárkit nevezhetett elő- és utóörökösnek. A régi-új szabályozás azonban sokkal szűkebb körben – cselekvőképtelen gyermek illetve házastársak javára – engedi meg az utóörökös nevezést. A gyakorlatban, az előörökös halálával problémaként jelentkezhet annak meghatározása, hogy mi tartozik az előörökös saját hagyatékába, és mit kell átadni az utóörökösnek. Tóth Ádám átnézte a hajdani szabályozást, ám annál több eligazítást, miszerint egykor ingatlanra bejegyezhették az utóöröklés tényét, nem talált. Vélekedése szerint megoldás lehetne, ha az utóörökös örökségét képező vagyontárgyakat megjelölnék, ennek azonban még meg kell találni az optimális módját, technikáját a hagyatéki eljárásban.

Ugyancsak aggályokat vet fel az özvegyi haszonélvezeti jog megváltásának jövendő gyakorlata, illetve annak eljárásjogi megalapozása. A megváltást a jövőben csak az özvegy kérheti, s még jelenleg erre egy év áll rendelkezésére, az új szabály már nem szab időbeni korlátot. Kérdés, mennyiben életszerű e joggal élni mondjuk húsz évvel a hagyaték megnyilta után, de méginkább az, mi lesz ilyenkor a procedúra menete. Újra megnyitják a hagyatéki ügyet? Ki tárgyalja? Egyáltalán: hova forduljon kérésével az özvegy? E tárgykörben is új szabályokat kell tehát beépíteni a hagyatéki eljárásba.

Mindezeken túl még több kérdésben – például az élettárs öröklése esetén – szükséges igazítani a hagyatéki eljárás szabályain, hogy a jogokat keletkeztető törvényi rendelkezések megfelelően érvényesüljenek. A közjegyzők a nyáron összeállítják javaslataikat. A hagyatéki eljárási törvényt módosító kormánytervezet remélhetőleg az ősszel kerül a parlament elé – mondta Tóth Ádám.

  • kapcsolódó anyagok
KÖZJEGYZŐK
POLGÁRI JOG
ÖRÖKLÉSI JOG
PTK
ÚJ PTK