A bűnözés kihívásairól és a büntetőpolitika legújabb válaszairól - Az Európai Kriminológiai Társaság konferenciáj

2013.09. 3. Jogi Fórum / Európai Kriminológiai Társaság

Az Európai Kriminológiai Társaság 2013. szeptember 4-7. között Budapesten rendezi éves konferenciáját. A konferencia két hazai társszervezője az Eötvös Loránd Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar Kriminológiai Tanszéke és a Magyar Kriminológiai Társaság.

A büntetésközpontú kriminálpolitikai fordulaton túl – bűnözés és bűnözéskontroll Európában, összehasonlító perspektívában (Beyond Punitiveness: Crime and Crime Control in Europe in a Comparative Perspective) konferencia előadásainak többsége arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen tényezők befolyásolják a bűnözéskontroll trendjét, az aktuális kriminálpolitikai mechanizmusokat, a hatalmi reakciókat, s melyek a hosszú távon is sikereket eredményező büntetőpolitikák tartalmi jellemzői. Ezeket a kérdéseket az 54 országból érkező, több mint 1000 résztvevő – köztük 70 hazai elméleti és gyakorlati szakember – 6 plenáris ülésen és 221 szekcióban tárgyalja.

A konferencia fő témája a kormányzati politika és a büntetőpolitika kapcsolatának összehasonlító elemezése.

A szakemberek körében egyre növekszik az aggodalom, hogy Európában is uralkodó tendenciává válik az angolszász gyökerekből táplálkozó, populista büntetőpolitika. Egy ideig úgy tűnt, hogy kontinensünkön is a nagypolitika játékterébe kerül a teljes bűnözéskontroll, a büntető igazságszolgáltatás. Egyes európai kormányzatok ugyanis a még szigorúbb büntetések alkalmazásával próbálják megoldani a globális társadalomban meglevő szociális, etnikai konfliktusokat, enyhíteni a politikával szemben megnyilvánuló bizalmatlanságot. Ennek eredményeként emelkedett a börtönnépesség, szélesedett a szigorúan büntetendő cselekmények és személyek köre. Egyre gyakrabban kriminalizálták a szociális feszültségekből származó devianciákat, és a „legyen végre rend” szellemében terjedtek a személyi szabadságot korlátozó intézkedések. A helyzet azonban nem mindenütt alakult ennyire kedvezőtlenül Európában. Egyes országok ugyanis ellenállónak bizonyultak ezzel a kriminálpolitikával szemben.

A legnevesebb szakemberek előadásában többek között a következő témák tartanak számot nagyobb érdeklődésre: a kontroll kultúrája és a büntető állam; Európa normatív ereje, a kulturális egyenjogúság és a büntetőpolitika; a pénzpiac szabályai a jogállamban; a sértettek jogai és a sértetteket segítő kormányzati politikák; a modern rabszolgaság és annak sértettjei; a tömegmédia hatása a bűnözésre és a bűnelkövetésre; a nemzetközi bűnözés felderíthetősége; a drogpolitikák hatékonysága; a magyar bűnözés kihívásai, a magyar büntetőpolitika és büntető igazságszolgáltatás rendszerváltozás utáni jellemzőinek elemzése.

Az elméleti és a gyakorlati szakemberek több szekcióban tárgyalják a mai börtönök működésének problémáit, valamint a közösségben végrehajtott büntetések tapasztalatait. Nagy várakozás előzi meg a büntetőeljárásában és büntetés-végrehajtásában alkalmazott mediáció hatékonyságával foglalkozó szekciókat.

A programban szereplő témák közül közérdeklődésre tartanak számot a következő bűnözési formák: a tömeges számítógép-használat hatása a bűnözés szerkezetére és az áldozattá válás lehetőségére; a nagyvárosi bűnözés és a nagyvárosi közbiztonság; a gyűlölet-bűncselekmények terjedésének okai; az emberkereskedelemmel kapcsolatos új kutatási eredmények; a családon belüli erőszak elkövetői és áldozatai.

Időpont: 2013. szeptember 4–7.

Helyszín: ELTE ÁJK „A” épület (1053 Budapest, Egyetem tér 1–3.); ELTE ÁJK „B” épület (1053 Budapest, Kecskeméti utca 10–12.); ELTE Gólyavár (1088 Budapest, Múzeum krt. 6–8.)

Az angol nyelvű konferencia részletes programja itt megtekinthető, tolmácsolás nem lesz.

 

  • kapcsolódó anyagok
BŰNÜLDÖZÉS
KRIMINOLÓGIA