Indokolt a politikai marketing pontosabb szabályozása - Péterfalvi a magánszféra védelmét sürgeti - Beszélgetés a NAIH elnökével

2014.01.23. Jogi Fórum / MTI

Indokolt lenne a politikai marketing jelenleginél pontosabb szabályozása, úgy, hogy a mainál jobban biztosítsa a magánszféra védelmét - hangsúlyozta Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke.

Péterfalvi Attila, aki korábban adatvédelmi biztos volt, azt mondta: a politikai marketing hazai szabályozása vegyes képet mutat. Bizonyos adatkezelések szabályai megtalálhatók a választási eljárásról szóló törvényben, de vannak olyan területek is, amelyekre nem vagy nem egyértelmű szabályok vonatkoznak.

Az egyértelmű és pontos rendelkezések megalkotása ezért kívánatos lenne a személyes adatok és a magánszféra védelme szempontjából - jelentette ki. Felidézte: az adatvédelmi biztosok már 2005-ben úgy foglaltak állást, hogy a politikai marketingnél olyan eszközöket kellene választani, amelyek garantálják a magánszféra tiszteletét.

Az érintettek magánszférájának védelme sok esetben ellentétes a jelölőszervezetek érdekeivel, mindazonáltal alapvető követelmény ezen érdekek között az egyensúly kialakítása, a magánszféra- és az adatvédelem maximális érvényesülése mellett - mondta.

Jelezte: a korábbi adatvédelmi biztosokhoz hasonlóan a NAIH is közleményt tervez kiadni a választások előtt az adatkezeléseket érintő főbb szabályokról.

A jelenlegi szabályok szerint a jelölteknek, a jelölőszervezeteknek a NAIH-nál be kell jelenteniük az aláírásgyűjtést és a kampánycélú adatkezelést, mivel ez személyes adatok kezelésével jár. A korábbi években azonban ezt többen elmulasztották. Ezzel kapcsolatban Péterfalvi Attila azt mondta, önmagában az, hogy a jelölt nem jelenti be a személyes adatok kezelését, még nem jelenti azt, hogy az adatkezelése nem jogszerű, feltéve, ha megfelel az adatkezelés törvényben rögzített elveinek. Ezért a bejelentés elmulasztását a NAIH nem szankcionálhatja, ugyanakkor minden esetben felhívja az érintett adatkezelők figyelmét az erre vonatkozó törvényi előírások betartására.

A jelöltek és jelölőszervezetek adatkezelési szándékának nyilvántartásba vétele jelentős feladatot hárít a NAIH-ra, miközben a bejelentésre viszonylag rövid idő, a mostani szabály szerint két hét áll rendelkezésre. Garanciális szempontból ezért lenne jó megoldás, ha az ajánlások gyűjtését csak a választási szerveknek kellene bejelenteni, és az adatkezelést a hatóság nem venné nyilvántartásba - mondta.

Péterfalvi Attila emlékeztetett rá: a választási nyilvántartási szabályoknak az volt az értelmük, hogy az esetleges visszaélések - például az, hogy más nevében gyűjtenek ajánlószelvényeket - kiküszöbölhetőek legyenek. Az ajánlószelvényekre épülő régi ajánlási rendszerben emellett nagyon sok bejelentés érkezett az adatvédelmi biztoshoz, amelyekben az érintett állampolgárok arra panaszkodtak, hogy feltörték a postaládájukat, és elvitték az ajánlószelvényeket, illetve a személyes adataikat tartalmazó értesítéseket. Az ajánlószelvények és az értesítések eltulajdonítása lehetővé tette mind a választás tisztaságát sértő cselekmények elkövetését, mind pedig a személyes adatokkal visszaélést.

Az ajánlási rendszer azonban átalakult, és a régi problémákat a hatályos, ajánlóívre épülő szabályozás megoldja - hangsúlyozta a NAIH elnöke, aki előrelépésnek nevezte azt is, hogy egy választópolgár már több jelöltet is ajánlhat. Megjegyezte: az új törvény biztosítékot épített be az ajánlások gyűjtésével kapcsolatban is, amikor előírta, hogy az ajánlásokat gyűjtők nevét és aláírását is fel kell tüntetni az ajánlóíven. Ezáltal az ajánlás gyűjtése jobban nyomon követhető.

Az új választási eljárási törvény lehetőséget biztosít a választópolgároknak arra, hogy ha nem akarnak névre szóló kampányüzeneteket kapni, megtilthassák a központi nyilvántartásban megtalálható adataik kiadását a jelölteknek, jelölőszervezeteknek. (Korábban ezt csak a kereskedelmi célú reklámok esetében lehetett megtiltani). Péterfalvi Attila ezzel összefüggésben hangsúlyozta: ennek a jognak a biztosításával minden magyar választópolgár nyert.

Az újságíró a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet aggályáról is kérdezte a NAIH elnökét. A TASZ szerint magában hordozza a választójog tömeges megsértésének lehetőségét az, hogy a központi és szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos kérelmeket az előzetes személyazonosítást megkövetelő ügyfélkapu-hozzáférés nélkül is be lehet nyújtani az interneten. Péterfalvi Attila ezzel kapcsolatban kifejtette: kétségtelen, hogy az online ügyintézésben nehéz összeegyeztetni az ügyfélbarát megoldásokat az adatbiztonsági elvárásokkal, "de mindent összevetve a hagyományos módszerek is rejtenek magukban kockázatot".

A visszaélések lehetőségét nagyban csökkenti a kifogásolt esetben az, hogy a választási iroda csak akkor ad helyt a kérelemnek, ha abban az állami nyilvántartással megegyezően adják meg a választó személyes adatait, ezeket pedig nagy valószínűséggel csak a választó ismeri - mondta.

Hozzátette: mindazonáltal a hatóság figyelemmel fogja kísérni a fejleményeket, és ha problémákat, visszaéléseket észlel, fellép a választópolgárok jogainak védelméért.

  • kapcsolódó anyagok
ADATVÉDELEM
VÁLASZTÁS
NAIH
PÉTERFALVI ATTILA