Kivételesen módosíthatók a devizahitel-szerződések - A fogyasztók védelmében - Az Alkotmánybíróság határozatot hozott

2014.03.17. Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság ma meghozott határozatában – a Kormánynak a devizahitel-szerződésekkel összefüggő indítványára – értelmezte az Alaptörvénynek azokat a szabályait, amelyek a szerződések jogi megítélését, illetve törvényi úton való módosítását befolyásolhatják. A testület megállapította, hogy jogszabály a hatálybalépése előtt megkötött szerződések tartalmát kivételesen – a szerződéskötés körülményeinek előre nem látott, jelentős megváltozása esetén – módosíthatja. Az Alkotmánybíróság a határozatát nyilvános ülésen hirdette ki.

Az Alkotmánybíróság eljárását a Kormány kezdeményezte. A Kormány az indítványban részletesen ismertette az Alaptörvény értelmezésének indokául szolgáló azt a konkrét problémát, amely a fennálló devizahitelekkel összefüggésben merült fel. Utalt arra, hogy a devizaárfolyamok váratlan, nagymértékű változása és a devizaalapú kölcsönök törlesztőrészleteinek növekedése a társadalom széles rétegei számára okoz nehézséget. A Kormány két, az Alaptörvény értelmezésére irányuló konkrét kérdést tett fel az indítványban. Az első kérdés alapján az Alkotmánybíróságnak értelmeznie kellett az Alaptörvénynek azt a rendelkezését, amely az erőfölénnyel való visszaéléssel szembeni fellépésre és a fogyasztók jogainak védelmére irányul. A Kormány azt kérdezte, hogy e szabályból közvetlenül levezethető-e valamely tömegesen alkalmazott, a fogyasztók számára egyoldalúan és jelentős hátrányt okozó módon meghatározott szerződési feltétel, illetve az ezt megerősítő bírósági ítélet, valamint az ezek alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenessége. A második kérdés alapján az Alkotmánybíróságnak értelmeznie kellett az emberi méltóság védelméhez való jogot és a jogállamhoz tartozó jogbiztonságot abból a szempontból, hogy milyen alkotmányossági feltételekkel kerülhet sor fennálló szerződéseknek jogszabály útján történő módosítására

Az Alkotmánybíróság az első kérdést illetően megállapította, hogy az Alaptörvényből az államnak az a kötelezettsége következik, amely a fogyasztók érdekeit védő, az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben fellépő intézményrendszer létrehozására és fenntartására, továbbá a fogyasztók jogait biztosító jogszabályok megalkotására vonatkozik. Nevesített fogyasztói jogok az Alaptörvény alapján közvetlenül nem, hanem csak más jogszabály közbejöttével érvényesíthetők magánszemélyek szerződéses kapcsolataira. Bírósági ítéletnek azokat a konkrét jellemzőit pedig, amelyek közvetlenül az Alaptörvénynek a fogyasztók jogai védelméről szóló szabályából eredő alaptörvény-ellenességet okoznának, alkotmányértelmezési hatáskörben nem lehet megállapítani. Az erőfölénnyel való visszaéléssel szembeni fellépésre és a fogyasztók jogainak védelmére irányuló alaptörvényi rendelkezésből ugyanakkor közvetlenül következhet valamely jogszabály alkotmányellenessége, de ennek megítélésénél a vizsgált rendelkezés szabályozási környezetét is figyelembe kell venni.

Az Alkotmánybíróság a második kérdésre adott válaszában megállapította, hogy az Alaptörvény biztosítja a szerződéses szabadságot, de ez nem jelenti azt, hogy a létrejött szerződések nem módosíthatók. Jogszabály a hatálybalépése előtt megkötött szerződések tartalmát kivételesen – a szerződéskötés körülményeinek előre nem látott, jelentős megváltozása esetén – módosíthatja. Az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy a jogbiztonság követelményei, a szerződéses szabadság, valamint a megkötött szerződés teljesítésébe vetett bizalom akkor érvényesülnek, ha az állam jogszabállyal a szerződések tartalmát általában csak ugyanolyan feltételek fennállása esetén változtathatja meg alkotmányosan, mint amilyen feltételek fennállását az egyes szerződések bírósági úton való módosítása is megköveteli. A törvényi úton történő szerződésmódosításnak is, amennyire lehet, mindegyik fél méltányos érdekeit figyelembe kell vennie, vagyis az ilyen szerződésmódosításnak is érdekegyensúlyra kell törekednie a megváltozott körülmények mellett.

A határozathoz dr. Juhász Imre, dr. Lenkovics Barnabás és dr. Salamon László alkotmánybírák párhuzamos indokolást, dr. Pokol Béla alkotmánybíró különvéleményt fűztek.

Az Alkotmánybíróság határozatának teljes szövege itt olvasható.

  • kapcsolódó anyagok
PÉNZÜGYI JOG
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
DEVIZAHITEL