Nincs kötelező jogszabályi határidő az új kormány megalakulására - Az Alapjogokért Központ elemzése

2014.05. 9. Jogi Fórum / MTI

Az Alapjogokért Központ szerint a hatályos magyar jogszabályok nem állapítanak meg kötelező határidőt az új kormány megalakulására. Ezt a központ az alaptörvényi és egyéb rendelkezéseket áttekintve írta összegzésében.

Bár az új miniszterelnök a megválasztását követően, illetve a minisztériumi struktúrára vonatkozó törvények hatálybalépése után haladéktalanul köteles javaslatot tenni az új kormány tagjaira, az Országgyűlés bizottságait a miniszteri meghallgatás, a köztársasági elnököt pedig a kinevezés tekintetében nem köti határidő. A sokat emlegetett "40 napos szabálynak" a kormány megalakulásához nincs köze, mivel az nem a kormány, hanem a miniszterelnök megválasztásához kapcsolódik. Ez alapján a köztársasági elnöknek arra van lehetősége - de nem kötelezettsége -, hogy feloszlassa az Országgyűlést, ha az a miniszterelnök-jelölt személyére tett első javaslattól számított 40 napon belül nem választaná meg a miniszterelnököt - írták.

Kitértek arra, hogy mint a kancellári típusú kormányzati rendszerekben, az 1990 utáni magyar közjogban is élesen elválik egymástól a miniszterelnök jelölése és megválasztása, valamint a kormány megalakulása. Az új alaptörvény kodifikálta a korábbi szokásjogot: ennek értelmében az államfő a miniszterelnök-jelölt személyére vonatkozó javaslatát az Országgyűlés alakuló ülésén teszi meg, ezzel egyidejűleg az addigi kormány megbízatása megszűnik, és korlátozott hatáskörrel rendelkező ügyvezető kormánnyá alakul.

A központ elemzésében rámutatott: ügyvezető kormányról az alakuló üléstől az új kormány megalakulásáig lehet beszélni, és mint ilyen, nemzetközi szerződés kötelező hatályát nem ismerheti el, rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat. A miniszterelnök és a miniszterek ügyvezetőnek minősülnek, rendeletet szintén csak halaszthatatlan esetben alkothatnak.

A miniszterelnök megválasztására az államfő általi jelölés után az Országgyűlés számára nincs határidő előírva, leszámítva az ún. 40 napos "puha szabályt". Ennek értelmében a köztársasági elnök - a választások kitűzésével egyidejűleg - feloszlathatja a törvényhozást, ha az általa miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyűlés az első javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választja meg. Ez azonban az államfő számára csak lehetőség, és előtte köteles egyeztetni az Országgyűlés elnökével és a parlamenti frakciók vezetőivel. Jelenleg ennek lehetősége nem áll fenn, hiszen a parlament május 10-én fog miniszterelnököt választani.

A jelölés és a választás között eltelt időszak a korábbiakban jóval hosszabb volt, általában a két hetet is meghaladta. Egyrészt azért, mert a korábbi alkotmány rendelkezéseinek megfelelően a miniszterelnök-jelölt vitára terjesztette elő a valójában még meg sem alakult kormánya programját az Országgyűlésnek, másrészt pedig az elhúzódó koalíciós egyeztetések is a miniszterelnök megválasztásának kitolódását okozták. A legtöbb esetben ennek az egyeztetési folyamatnak az eredménye volt a kormány struktúráját megállapító törvényjavaslat beterjesztése is, azt általában még a miniszterelnök megválasztása előtt fogadták el. Az eddigiekben azonban a miniszterelnök megválasztásának napján vagy azt követően néhány napon belül meg is alakult a kormány, azaz megtörtént a miniszterek jelölése, meghallgatása, kinevezése és eskütétele is - olvasható az Alapjogokért Központ összegzésében.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG
KORMÁNYZAT
ALAPJOGOKÉRT KÖZPONT