Tisztességtelen országgyűlési választások? - Alapjogokért Központ: Több helyen téved az EBESZ jelentése

2014.09.30. Jogi Fórum / MTI

Az Alapjogokért Központ szerint több helyen pontatlanságokat tartalmaz az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala által a magyar országgyűlési választásokról publikált jelentése.

A központ részletes elemzést tett közzé az EBESZ-jelentésről, tíz pontban foglalva össze a megítélése szerinti legsúlyosabb tévedéseket.

A magyarországi országgyűlési választásokkal kapcsolatban júliusban adott ki jelentést az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának (ODIHR) korlátozott választási megfigyelési missziója. A jelentés szerint az országgyűlési választásokat jól szervezett módon bonyolították le, ugyanakkor a korlátozó jellegű kampányszabályozás, a média elfogultsága, valamint az állam és a pártok közötti határokat elmosó kampánytevékenységek miatt a kormánypárt tisztességtelen előnyt élvezett.

Az Alapjogokért Központ elemzése szerint az EBESZ-jelentésben szereplő pontatlanságok egy része a szabályok nem teljes körű ismeretéből vagy félretájékoztatásból ered, másik része pedig tárgyi tévedéseken alapul.

A központ az EBESZ legsúlyosabb tévedéseit összefoglalva rámutatott: a választási törvényeket jóval a választások előtt, hosszas, három hónapos országgyűlési vita után fogadták el, ezen idő alatt az ellenzéknek, szakmai és társadalmi szervezeteknek is volt idejük és lehetőségük kifejteni álláspontjukat a törvényjavaslatról. Álláspontjuk szerint a győzteskompenzáció nem torzította az eredményt.

Mint kifejtették, az új választási rendszer az eddigiekhez képest némileg nagyobb aránytalansága az egyéni képviselői mandátumarány változásából és nem a területi listás mandátumosztás hatását kiváltó győzteskompenzációból fakad. Az egyéni kerületek aránya ugyanis a korábbi 46-ról 53 százalékra nőtt.

Az új rendszer tehát nem egy meghatározott politikai csoportnak, hanem a népszerűbb politikai erőnek kedvez - állapították meg, hozzátéve: a választásokon 106 egyéni körzetből 96-ot egy politikai erő nyert. Ennek megfelelően a választásokon leadott szavazatokkal kapcsolatban nem úgy kell kalkulálni, hogy azok milyen mandátumarányokhoz vezettek volna győzteskompenzáció nélkül, hanem hogy milyen eredményhez vezettek volna a korábbi, területi listákat is tartalmazó rendszerben - magyarázták, hozzátéve: a győztes politikai erő a 2014-es eredmény alapján a parlamenti helyek 61 százalékát szerezte volna meg az előző választási rendszerben.

Emlékeztettek: az Alkotmánybíróság továbbra is felhasználhatja korábban hozott döntéseit, amelyekre hivatkozhat.

Felhívták a figyelmet arra: a választókerületi határok érdemben nem módosultak közvetlenül a választások előtt. Az egyéni választókerületek határait tartalmazó törvényt 2011 decemberében fogadta el az Országgyűlés. Néhány választókerület határát egy alkalommal, kilenc hónappal a választások előtt, 2013 júliusában valóban megváltoztatták, de ez a módosítás - mint írták - a 106 választókerületből mindössze hetet érintett, és csupán technikai jellegű volt.

Kitértek arra is, hogy az EBESZ-jelentésben szereplő megállapítással ellentétben a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok névjegyzékét nem manipulálhatták. Felidézték: a választási eljárásról szóló törvény rögzíti, hogy a Nemzeti Választási Bizottság tagjai - így a pártok által delegált tagok is -, illetve a nemzetközi megfigyelők betekinthetnek a magyarországi lakcímmel nem rendelkező szavazópolgárok jegyzékébe, és a Nemzeti Választási Iroda által vezetett adatbázisok segítségével ellenőrizhetik a névjegyzékbe vétel törvényességét.

A központ szerint a külföldön szavazókat nem diszkriminálta az új szabályozás, a postai szavazás biztonságos, és megfelel az európai sztenderdeknek.

Megemlítették továbbá, hogy kérhető a nemzetiségi hovatartozásra vonatkozó adat törlése a névjegyzékből.

Meglátásuk szerint a Nemzeti Választási Bizottságnak nőtt a függetlensége a korábbi legfőbb választási szervhez, az Országos Választási Bizottsághoz képest, és a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye megfelelően szabályozott.

A 2013-ban fiatal jogászokból és joghallgatókból alakult Alapjogokért Központ célja a szervezet honlapján szereplő bemutatkozás szerint a jogállami működéssel és alapjogvédelemmel kapcsolatos tudományos kutatás és elemzés.

  • kapcsolódó anyagok
VÁLASZTÁS
ALAPJOGOKÉRT KÖZPONT