Képmás másképp - A rendőri intézkedésről készült fotók nyilvánosságáról

2014.11. 7. Jogi Fórum / Sereg András

Kalandos utat járt be a jogrendszer útvesztőiben az a képgaléria, ami egy rendvédelmi demonstráción készült 2011 tavaszán. Az ügyben az Alkotmánybíróság a sajtószabadság javára döntött, mégis részben hatályban van egy jogegységi határozat, amely alapján az érintettek beleegyezése nélkül nem lehet fotót közzétenni rendőri intézkedésről.

2011. május 6-án a fegyveres és rendvédelmi dolgozók demonstrációt tartottak Budapesten, hogy kiszámítható, tisztes megélhetést biztosító életpályát követeljenek, továbbá a hivatásos állományúak változatlan feltételek mellett vonulhassanak nyugdíjba. Az eseményről az Index internetes hírportál is tudósítást közölt. A „Rendvédelmi szakszervezetek tüntetése” című íráshoz csatolt képgalériában az érintettek engedélye nélkül tettek közzé róluk készült, egyénileg felismerhető fotókat. A képgaléria 7. és 16. számú képén egyedileg felismerhető módon két-két rendőr látható, akik a demonstráció idején, feletteseik utasítására részben a Belügyminisztérium épületének biztosításában vettek részt, részben pedig a Kossuth téren láttak el egyenruhás szolgálatot.

Az érintett rendőrök bírósághoz fordultak személyiségi jogaik megsértése miatt. A Fővárosi Törvényszék 19.P.23.475/2011/4. számú ítéletében megállapította: az alperes megsértette a felperesek képmás védelméhez fűződő személyiségi jogait, ezért eltiltotta a további jogsértéstől, továbbá kötelezte, hogy elégtétel adásaként az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a megállapított jogsértésért magánlevélben fejezze ki sajnálkozását a felpereseknek, akiket pedig feljogosított a levelek tartalmának nyilvánosságra hozatalára. A bíróság szerint, mivel a felperesek hivatásos egyenruhában láthatók a fényképfelvételeken (kordon is elválasztotta őket a tüntetés résztvevőitől), egyértelműen elkülöníthetők voltak a demonstrálóktól, az alperes alaptalanul hivatkozott arra, hogy munkatársa a demonstrálókat nem tudta megkülönböztetni a rendfenntartóktól. Ráadásul – mutatott rá az elsőfokú bíróság – a felvételek nem tömegfelvételek, mivel azok alkalmasak a felperesek egyedi azonosítására, ezek elkészítéséhez és nyilvánosságra hozatalához pedig nem kaptak engedélyt. "Ha a rendőr utasításra, parancsra végzi nyilvános helyen a tevékenységét, nem minősül nyilvános közszereplőnek, tehát a róla készült képmás közzétételéhez egyedi hozzájárulása szükséges, vagy képmását technikai eszközökkel felismerhetetlenné kell tenni. Mivel ez nem történt meg, ezért a jogsértés megállapítható" – állapította meg a törvényszék.

A Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.656/2012/7. számú ítéletében az elsőfokú ítéletet helybenhagyta, kiemelve, hogy a következetes gyakorlat szerint a kizárólag rendőri feladatot ellátó rendőrök nem minősülnek közszereplőnek, ezért a képmásuk rögzítéséhez, annak nyilvánosságra hozatalához külön engedélyükre van szükség. Az ítélet indokolása kiemelte: jogszabály nem határozza meg ugyan a közszereplő fogalmát, de a joggyakorlat szerint közszereplő az a személy, aki tevékenységével a társadalom jelentős számú tagját erkölcsi és/vagy anyagi értelemben jelentős mértékben befolyásolja. A tömegdemonstráció alkalmával biztosítási feladatokat ellátó felperesek nem sorolhatók a gyakorlat által alkalmazott definíció alapján a közszereplők sorába – szögezte le az ítélőtábla.

Az Index – jogi képviselője útján – felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a legmagasabb bírói fórumhoz, amely a Kúria Pfv.IV.20.784/2013/5. számú ítéletében tévesnek találta az alperes álláspontját, amely szerint közhatalmi feladatainak ellátása során a közterületen intézkedő rendőr közszereplőnek minősül, ezért képmása hozzájárulása nélkül nyilvánosságra hozható. Attól, hogy a rendőr a munkáját a nyilvánosság előtt, közterületen végzi, még nem válik nyilvános közszereplővé. A feladatainak ellátása során intézkedő rendőr nem minősül közszereplőnek önmagában azon az alapon sem, hogy a közhatalmi funkciót megtestesítő állami szerv alkalmazottja. A határozat ezenfelül hivatkozott a Kúria 1/2012. Büntető-Közigazgatási-Munkaügyi-Polgári jogegységi határozatára is, amely megállapította: „A nyilvános helyen vagy közterületen szolgálati kötelezettséget teljesítő vagy munkát végző személy e tevékenységének ellátása során nem minősül közszereplőnek, ezért a személyt beazonosítható módon, egyediesítetten ábrázoló képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához szükséges a hozzájárulása.

A Kúria szerint közszereplésnek az egyén önkéntes elhatározásán, autonóm döntésén alapuló olyan politikai, társadalmi, művészeti tevékenység, megnyilvánulás tekinthető, amelyet egy meghatározott cél, szűkebb vagy tágabb értelemben a helyi közösség vagy a társadalom életének befolyásolása érdekében fejt ki. A bírói fórum a képmás védelméhez fűződő jog kapcsán pedig kifejtette, hogy az olyan személyhez fűződő jog, amely a fél számára alanyi jogon biztosítja a védelmet, ezt a védelmet kifejezett törvényi rendelkezés hiányában egyéb olyan igény kielégítése sem írhatja felül, mint a közhatalmat gyakorló személyek egyedi azonosíthatósága vagy a tájékoztatás iránti igény. A Kúria a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jog megsértését sem találta megalapozottnak, mondván, a közhatalmi tevékenység ellenőrizhetőségéhez, az átláthatóság biztosításához az intézkedő rendőrök képmásának nyilvánosságra hozatala nem szükséges, tevékenységük anélkül is bemutatható.

Még a kúriai döntés előtt az Index – Majtényi László jogi képviselő útján – alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz. A testület a 28/2014. (IX. 29.) AB határozatban – amelynek előadó bírója Paczolay Péter, az Ab elnöke volt – megállapította: a Fővárosi Ítélőtábla Pf.20.656/2012/7. számú ítélete alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. Az alkotmánybírák szerint a nyilvánosságra hozatal akkor nem öncélú, ha az eset körülményei alapján a jelenkor eseményeiről szóló vagy a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődésre számot tartó tájékoztatásnak, közügyet érintő képi tudósításnak minősül. Az Alkotmánybíróság szerint a polgári jognak azokat a szabályait, amelyek kivételt jelentenek a képmás engedélyhez kötött nyilvánosságra hozatala alól, minden esetben úgy kell értelmezni, hogy az összhangban álljon a sajtószabadság gyakorlásával. A nyilvános helyen készült, nem sértő, az érintett személyt tárgyilagosan ábrázoló felvétel általában nyilvánosságra hozható engedély nélkül, ha az a közérdeklődésre számot tartó tudósításhoz kapcsolódik.

Az Alkotmánybíróság az eset kapcsán több elvi élű megjegyzést is tett. Ezek sorában például megállapította, hogy a sajtószabadság jogának gyakorlása révén az alapjog jogosultja aktív alakítója a demokratikus közvéleménynek. A sajtó ebben a minőségében ellenőrzi a közélet szereplőinek, intézményeinek tevékenységét, a döntéshozatal folyamatát, tájékoztatja arról a politikai közösséget, a demokratikus nyilvánosságot (a „házőrző kutya” szerepe). A közérdeklődésre számot tartó eseményről a felvételek általában közterületen készülnek, rajtuk emberek sokasága látható, de nem mint egyedi személyek, hanem másokkal együtt, kiemelés nélkül. A képek bizonyos fokú szabad felhasználása nélkül a modern tömegtájékoztatás nem létezhetne, a polgári jogi szabályok szó szerinti, merev értelmezése alapján már a felvétel készítése is engedélyköteles lenne. Az új Ptk. 2:48. § (2) bekezdése azt a bírói gyakorlatot rögzíti, amely szerint valamely felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén nem szükséges az érintett hozzájárulása, függetlenül attól, hogy a felvételen felismerhető-e: eszerint a képmás nyilvánosságra hozatalának tilalma nem vonatkozik a nyilvános eseményekről, rendezvényekről, táj- és utcarészletekről készült felvételekre, amikor tehát az ábrázolás módja nem egyéni, amikor a felvétel összhatásában örökít meg a nyilvánosság előtt lezajlott eseményeket.

Három alkotmánybíró különvéleménnyel élt. Dienes-Oehm Egon – akinek az álláspontjához Balsai István is csatlakozott – úgy foglalt állást, hogy a véleménynyilvánítás, a sajtó- és szólásszabadság jogát az egyedi hozzájárulás megkövetelése nem sérti. Pokol Béla felfogása szerint a rendőrök egyszerű végrehajtói az állami-politikai hatalom intézkedéseinek, és így nem tekinthetők közszereplőnek. „Az azonosító számuk elegendő ahhoz, hogy esetleges törvénytelenségükért felelősségre vonásuk biztosított legyen – és épp ezért a legnagyobb fegyelmi vétség ennek letakarása, vagy eltüntetése –, de arcképük nyilvánosságra hozatala a médiatudósításokban már a rendőri tevékenységük közben is megőrzött magánszférához való jogukat sérti.”

Bár az Eötvös Károly Intézet, amelynek elnöke Majtényi László, az alkotmányjogi panaszos jogi képviselője, az alkotmánybírósági határozat másnapján közleményt tett közzé, miszerint „a sajtóban többé nem kell kitakarni az intézkedő rendőrök arcát”, a történet újabb fordulatot vett. Mivel a Kúria 1/2012. Büntető-Közigazgatási-Munkaügyi-Polgári jogegységi határozata hatályában maradt, amely egyebek között kimondja: a „jogszabályi rendelkezések (…) nem adnak felhatalmazást a közterületen, nyilvános helyen szolgálati feladatát teljesítő rendőrt illetve munkáját végző más személyt felismerhető módon ábrázoló képmása hozzájárulása nélküli nyilvánosságra hozatalára”. Márpedig a 2012. november 26-án elfogadott jogegységi határozat továbbra is kötelezi az egyedi perekben ítéletet hozó bíróságokat.

Az ellentmondások feloldása érdekében a Kúria 2014. október 9-én közleményt adott ki. Ebben kifejtette, hogy „a régi Ptk. alapján meghozott elvi iránymutatások nem irányadóak automatikusan az új Ptk. alkalmazási körébe tartozó esetekben. Ebből következően – mindaddig, amíg a Kúria a felülvizsgálatot el nem végzi – az 1/2012.BKMPJE számú jogegységi határozatban kifejtettek nem alkalmazhatóak a 2014. március 15-e után készített és nyilvánosságra hozott képfelvételekre, illetve az ezekkel kapcsolatos személyiségvédelmi polgári perekben.”

Egy héttel később az Eötvös Károly Intézet elnöke levelet írt Darák Péter kúriai elnöknek. Ebben kérte, hogy a legfelsőbb bírói fórum helyezze hatályon kívül a 2012-es jogegységi határozatot, mivel az Alkotmánybíróság nem az új Ptk. hatálybalépése miatt, hanem alapvető alkotmányos elvek és jogok alapján döntött úgy, hogy az intézkedő rendőrről a sajtó fényképfelvételt készíthet, illetve közölhet. Az intézet szerint a rendőrök fényképezésével kapcsolatban így feloldódna a Kúria és az Alkotmánybíróság ellentmondó döntései miatt kialakult patthelyzet.

  • kapcsolódó anyagok
SAJTÓ
SAJTÓSZABADSÁG
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
ALAPJOGOK
RENDŐRSÉG
SZEMÉLYISÉGI JOGOK
EKINT