Alkotmánybírósághoz fordult a Levegő Munkacsoport a természetvédelmi törvény egyik rendelkezésének vélelmezett alkotmányellenességét panaszolva. A kifogásolt szakasz lehetővé teszi, hogy súlyosan környezetterhelő létesítményeket természetvédelmi területeken helyezzenek el, ha erre a szakhatóság eseti engedélyt ad.
A vadon élő növények, állatok, és természetes élőhelyek védelméről szóló 1990-es jegyzőkönyv, valamint az 1992-ben elfogadott Biodiverzitás Egyezmény is megkívánja az aláíró országoktól, hogy beruházási érdekek miatt ne veszélyeztessenek védelemben részesülő természeti értékeket. A magyar Alkotmánybíróság (AB) néhány évvel ezelőtt kimondta: jogszerűen nem lehet a környezetvédelem jogszabályban rögzített szintjét adminisztratív úton csökkenteni. Az 1996-os természetvédelmi törvény ugyanakkor a természetvédelmi hatóságok mérlegelésére bízza, hozzájárulnak-e egyes beruházásoknál a környezeti szempontok háttérbe szorításához – ennek a rendelkezésnek a megsemmisítését kéri beadványában a Levegő Munkacsoport az AB-tól.
Hogy nemcsak elméleti problémáról van szó, azt az utóbbi években látványosan megszaporodott, a hatóságok engedékenységét jelző esetek is bizonyítják. Tavaly bírósági eljárást indítottak a környezetvédők a dunakeszi Auchan bevásárlóközponthoz épült összekötő út miatt, amelyet a környezet- és természetvédelmi engedélyek birtokában egy védett lápon vezetett keresztül a beruházó.
Ennek az útnak a megépítése három tucat védett faj élőhelyét veszélyeztette. Az M3-as autópálya barabási kivezetése kettévágja a fokozottan védett haris (egy igen ritka madárfaj) magyarországi költőhelyét, a környezetvédők tiltakozása ellenére ez a nyomvonal is megkapta a szükséges engedélyeket. A Felső-Tisza mentén, Gulács és Jánd között egy védett ártéri ligetet pusztítottak el a gátépítők, akik az eset idején még nem rendelkeztek az engedéllyel, utólag viszont megkapták a szükséges papírokat. Az M7-es autópálya Fonyód és Csisztapuszta közt épülő szakaszán a Balaton tisztasága miatt fontos berek-területeket érint a beruházás, szintén hatósági hozzájárulással.
A Levegő Munkacsoport álláspontja szerint ezek a példák is bizonyítják, hogy az érintett rendelkezés súlyosan veszélyeztet pótolhatatlan természeti értékeket, ami indokolhatja a rendelkezés megsemmisítését. Mivel társadalmi szervezet önállóan nem kérheti a testületet egy nemzetközi szerződéssel kapcsolatos állásfoglalásra, a beadványt Hegyi Gyula országgyűlési képviselő juttatta el a bírói fórumhoz.
